Kertészet és növényvédelem mesterfokon!

Ki ne szeretne a rideg, téli hónapok során is zöldet látni a kertjében? Természetesen mindenki!

Nem lehet elégszer elmondani, hogy minden kártevő rovar ellen a védekezés alapja a megelőzés, tehát még jóval a kártétel előtt gondolni kell arra, hogy mire számíthatunk jövő évben gyümölcsösünkben. Ha inváziót tapasztaltunk bármely rovarról is legyen szó, nagy valószínűséggel a következő évben is kertünk lakója lesz.

Sövények telepítésével kiváló természetes kerítést hozhatunk létre és esztétikusan takarhatjuk el kertünket a kíváncsi szemek elől. Az összefüggő zöld növényfal fel tudja dobni kertünket, még a levegőt is tisztítja, úgy, hogy felfogja az utca porát és oxigént termel, emellett a sűrű lombozatnak zajcsökkentő hatása is van, valamint természetes élőhelyül szolgál különböző madárfajoknak. 

Itt van az ősz és a hírek ismét a „poloskainváziótól” hangosak. Ott vannak mindenhol: eleinte a napsütötte házfalakon gyülekeznek, majd igyekeznek valamilyen védett zugba bepréselni magukat még a téli fagyok megérkezte előtt. Tudjuk, hogy van a „zöld” meg a „barna” poloska, és hogy tömeges jelenlétük nagyon zavaró, sok esetben még az éttermek kerthelyiségeit is idő előtt be kell zárni miattuk. Kevés szó esik viszont arról, hogy ez a két inváziós poloskafaj - és akkor nevezzük nevén is őket: a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) - komoly kertészeti kártevő is egyben. Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben életmódjukkal, kártételükkel és a védekezés lehetőségeivel!

Kezdjük azzal, hogy mi is az a rovarhotel? 
A rovarhoteleket számtalan beszélő névvel illethetjük. Többek között: darázsgarázs, bogárlak vagy rovartanya. Ez egy kis építmény, amit az ember épít a hasznos rovarok számára. A kertünkben élő hasznos rovarokat könnyebben csalogathatjuk a kertünkbe, ha kedvező helyet biztosítunk számukra. A rovarhotelben a rovarok képesek védett helyen áttelelni, búvóhelyre lelnek és táplálkoznak, szaporodnak. 

Gyümölcsfáink szüret utáni munkálataival alapozzuk meg a jövő évi termést és a károsítók létszámát. Sorra vesszük az őszi mechanikai és ápolási munkálatokat és az őszi lemosó permetezés fontosságát.

A csiga általában éjszaka okozza a kártételt, ezért nehéz „tetten érni”, fontos kiemelni, hogy megjelenésük megelőzése sokkal célszerűbb, mint orvosolni a problémát. Egy betelepedett állománnyal szemben sokkal több gondunk lesz. 
A legnagyobb kárt a meztelen csigák okozzák a veteményes és virágoskertekben, kedvenc táplálékaik közé tartoznak a káposztafélék, uborka, sárgarépa, saláták, burgonya és a szamóca is, de szinte mindent megrágnak.  

Habár a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy országos viszonylatban a fejes káposzta és a kelkáposzta termésterülete évről évre csökkennek, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tradicionális magyar konyha kelléktárának fontos alapanyagai közé tartoznak, valamint nagyon fontos téli vitaminforrásaink lehetnek.

Honnan származik?

Behurcolt kártevőnk, őshazájában Észak-Amerika keleti és középső részén általánosan elterjedt. Európában 1979-ben jelent meg, először Olaszországba dísznövényekkel, faiskolai szaporítóanyagokkal hozták be. Innen terjedt tovább számos európai országba, köztük hazánkba is. Magyarországon 2004-ben figyelték meg Budapesten, parkokban díszfákon, majd innen az egész országban elterjedt. Az utóbbi években egyre nagyobb tömegben találkozhatunk velük házikertekben is.