Kertészet és növényvédelem mesterfokon!

Korunk egyik legkomolyabb környezeti és gazdasági próbatételeként jelennek meg azok a tájidegen fajok, amelyekel képesztő ütemben képesek meghódítani új élőhelyeket, legyen szó növényekről, állatokról vagy akár mikroorganizmusokról. A terjedésük mögött gyakran az áll, hogy természetes ellenségeik vagy kórokozóik hiányoznak az új területekről, így gátlástalanul válhatnak ott uralkodóvá, mert nincs, ami szabályozná őket. Ezzel kiszorítják a helyi élővilág eredeti képviselőit, és megbillentik az ökológiai rendszerek törékeny harmóniáját. Ráadásul jelenlétük nemcsak a természet egyensúlyát zavarja meg, hanem súlyos anyagi veszteségeket is eredményezhet, főként a mezőgazdasági termelésben és a vele szoros kapcsolatban álló élőlények világában.

Kertünk talán legszebb díszei, és legjobban óvott növényei a különböző korú és méretű, változatos megjelenésű és felhasználási célú fák és cserjék. A növényeink levelein, virágain vagy termésein jelentkező növényvédelmi problémákat általában a kezdő kertbarátok is könnyűszerrel kiszúrják, és a viszonylag könnyű elérhetőség miatt (néhány károsító kivételével) a növényvédelem is viszonylag egyszerűen megoldható.

Az egyes fákat károsító élőlények nagy egyedszámuknak és elterjedésüknek köszönhetően szinte mindenhol megjelenhetnek és jelen is vannak. Ennek következtében egyre gyakoribb problémát jelentenek a kertekben is.

Tudnivalók új gyümölcsfa vásárlásánál

A fészkesek vagy őszirózsafélék a növények országának egyik legfajgazdagabb családját alkotják

A burgonya fitoftórás betegsége több évszázada jelentős és ismert betegség, mely így a termesztése során alkalmazott növényvédelem szerves részét is képezi.

Az uborka egy viszonylag kényes zöldségnövényünk a kertben, hiszen több betegség is megtámadhatja, mely odafigyelés és védekezés hiányában idő előtti pusztulását okozza.

Április végére lombhullató kerti fáink és cserjéink friss, üde lombozatot hajtottak: a fiatal tavaszi levelek még teljesen épek és élénk zöldek.

Idén tavasszal a kajszi szokatlanul korán és bőségesen virágzott, ami nem is csoda: az elmúlt fagykáros éveket követően a fák minden energiájukat a virágrügyek képzésére fordíthatták, a márciusi időjárás pedig inkább a kora nyarat, mint a kora tavaszt idézte.