A szilva növényvédelme

A szilvafa gondozása nem csak az agrotechnikai műveletekből áll, hanem fontos az időszerű növényvédő szeres kezelés valamint időbeli tünetfelismerés. A szilva levéllyukacsodását többféle gomba is okozhatja, lássuk a leggyakrabban előfordulő betegségeket:

Szilvahimlő

Szilvahimlő

Más néven Sharka-vírus gazdanövénye a szilva, az őszibarack és a kajszi. A vírus a levélen gyűrűs, kivilágosodó foltok formájában jelenik meg, amelyeket fény felé tartva jól láthatóvá válnak. Ezt a betegséget a levéltetvek terjesztik azzal, hogy a fertőzött növényekről átviszik az egészségesre a vírust a szívogatásuk során. Meleg, száraz időjárás esetén a levéltetvek felszaporodására kell számítanunk, ezért ilyenkor különös figyelmet fordítsunk az ellenük való védelemre, amelyet megtehetünk kontakt hatású Full 5 CS, vagy K-1 rovarölőszerrel, de ha felszívódó készítményt szeretnénk választani, akkor használjunk Spilan 20 SG-t. Teljes védelmet akkor tudunk biztosítani, ha olyan szilvafajtákat vásárolunk, amelyek ellenállóak a szilvahimlővel szemben. Ilyen fajta a Nem tudom, Stanley, Ontario, vagy a Cacansca rodna, viszont a Besztercei fajta igen érzékeny erre a betegségre. 

Sztigmina és Plum pox vírus (szilvahimlő)

Szilva levéllyukacsosodás

A sztigminás levéllikasztó betegség nagyon gyakori betegsége a csonthéjas gyümölcsöknek, köztük a szilvának is. Ez a betegség igen szembetűnő foltokat okoz a levélen (szilva levéllyukacsosodás→), amely középen világos, a folt széle pedig bordó színű. Az idő előrehaladtával ezek a foltok kiesnek a levélből és, ha súlyos a fertőzés, akkor össze is folyhatnak a lyukak. A szilva másik levélfoltosságot okozó gomba betegsége a polisztigminás vörösfoltosság, amely piros, kidomborodó tünetekkel jelenik meg a növényen, ezek a foltok viszont nem esnek ki a levélből. Mindkét gomba a leveleken telel át, ezért a lombhullás után a fertőzött növényi maradványokat távolítsuk el, vagy forgassuk be a talajba. Tavasszal és ősszel végezzük el a megfelelő rezes lemosó permetezést Bordói Extra készítménnyel, így csökkenthetjük a gomba esélyeit a következő évi fertőzéshez. 

Sztigminás levéllyukacsosodás

Szilva monília

A szilva legsúlyosabb betegsége a jólismert monília→. A szilva monília viszont többféle is lehet attól függően, hogy melyik faj fertőzi meg a szilvát. Az egyik faj, amely az almástermésűeket is meg tudja támadni, csak sebzéseken keresztül tud bejutni a növénybe és csak a gyümölcsön okoz tüneteket. Ezeket a sebzési kapukat molyok rágása, jégverés, vagy egyéb mechanikai károsítás nyithatja meg, ezért különösen oda kell figyelni a molyok elleni védelemre. Egy másik szilva monília faj, amely csak a csonthéjasokat tudja megtámadni, nemcsak a sebzéseken keresztül tudja a növényt megfertőzni, hanem a bibén keresztül a virágba is be tud jutni, így nem csak a termést károsítja, de virág- és ágelhalást is okozhat. Mindaddig tud fertőzni ez a monília, amíg kinyílt virágok vannak a szilván. Virágzás idején védekezzünk ellene felszívódó Signum WG gombaölőszerrel. Mindkét faj a fa kérgén telel át és innen fertőz a következő évben, ezért az őszi és a tavaszi lemosó permetezés kulcsfontosságú lehet réztartalmú készítménnyel. Molykártevők rajzását kövessük nyomon és védekezzünk ellenük, hogy minél kevesebb lehetősége legyen bejutni a növénybe a gombának. A fertőzött hajtásrészeket és terméseket távolítsuk el a fáról, a lehullottakat pedig gyűjtsük össze, amelyet ha módunkban áll semmisítsük meg, égessük el, de a komposztba ne rakjuk, mert ez újabb fertőzési forrás lehet.

Szilvára veszélyes rovarok

De nemcsak a gombákkal gyűlhet meg a bajunk a szilva növényvédelmében, hanem a rovarokkal is. Fontos kiemelni a poloskaszagú szilvadarázs fajokat→, amelyek lárvái a fejlődő gyümölcsökbe behatolva kiodvasítják azokat és az ürülékükkel szennyezik. Könnyen fel lehet ismerni a kártételüket, ugyanis a lárvák, ahogy a nevük is utal rá poloskaszagúak. Kártételük következtében a gyümölcs lehullik a földre, innen vonulnak telelőre a lárvák a talajba, amelyek tavasszal bebábozódnak. Április közepétől rajzanak ki a kifejlett egyedek és rakják le petéjüket a csészecimpákra, ahonnan a lárvák kelésük után berágják magukat a gyümölcsbe. Rajzásukat nyomon lehet követni sárga és fehér ragacsoslapokkal. Károsításuk során kaput nyithatnak a moníliának, ezért védekezésről gondoskodjunk, amelyet Spilan 10 SG nevű felszívódó rovarölő készítménnyel elvégezhetünk. 

A szilvamoly→ három nemzedéket nevel ki egy évben, amelyek részben fedik egymást, ezért folyamatosan védekezni kell ellenük. A tojásokat a levélre helyezik a kifejlett egyedek, a kikelt lárvák pedig megkeresik a legközelebbi termést és berágják magukat. A behatolási helyen mézgafolyás jelzi a jelenlétüket. A hernyó a kéregrepedésekben telel, ezért az őszi és tavaszi lemosópermetezés az első védekezési lehetőségünk. A kifejlett egyedek ellen a növényvédőszeres kezelést pedig a Full 5 CS rovarölő készítménnyel tudjuk elvégezni. 

Szilvamoly kártétele

A piros gyümölcsfa-takácsatka szinte minden fásszárú növényen megjelenhet, így a szilván is, ezért különös gondot kell fordítani az ellene való védekezésre. A levéltetvekhez hasonlóan a takácsatka is inkább a meleg, száraz időjárást kedveli, így ekkor kell számítani a kártételére leginkább. A szabad szemmel nem látható kártevőre, az általa okozott kártétel hívja fel a figyelmet. A levélen való szívogatása következtében szürkés-zöld színű elváltozást okoz, amely súlyosabb esetben korai lombhullást idézhet elő. A fás részeken telel át tojás alakban, ezért ősszel és tavasszal Agrokén nevű készítménnyel lemosó permetezést végezzünk el első védekezésként, majd ha a kártételével találkozunk év közben, használjunk ellene atkaölőt, amely minden fejlődési alak ellen kiváló hatású.
 

SZILVAFA GONDOZÁSA ÉS A SZILVA BETEGSÉGEI⇒