Újra virágba borultak a gyümölcsfáim – valóban hosszú lesz az ősz?

Újra virágba borultak a gyümölcsfáim – valóban hosszú lesz az ősz?

Az elmúlt hetekben sok kertbarát meglepődve tapasztalhatta, hogy a kertjében nevelt gyümölcsfák (különösen a csonthéjasok, de néha az alma vagy a körte is), illetve egyes díszcserjék szeptember közepére újra virágot bontottak, szokatlanul bőséges másodvirágzással egy csepp igazi tavaszt csempészve az őszbe. A néphagyomány szerint a gyümölcsfák másodvirágzása a hosszú és langyos ősz előjele, valójában azonban egy sokkal összetettebb folyamatról van szó, mely egyáltalán nem kedvez az érintett növények egészségének és a következő évi termés biztonságának. 

Őszi virágzás - de mi is történik tulajdonképpen?

A mérsékelt égövi, virágos fa- és cserjefajok nagyon korán, már a kis gyümölcsök fejlődésének idején megkezdik a következő évi virágrügyek kinevelését, a kis virágkezdemények így már őszre „készen vannak”. A rügyek a téli nyugalom során csak egy érési folyamaton mennek keresztül, így kora tavasszal korán, sok fajnál már a lombfakadást megelőzően megkezdődhet a virágzás. Az őszi időjárási viszonyok azonban kedvezők lennének a rügyek kihajtásához, melynek megelőzése érdekében a növény különböző hormonokat termel, melyek gátolják az idő előtti kihajtást, vagyis a rügy nyugalomba kerül. A téli hideg hőmérséklet hatására a mélynyugalom megszakad, ez a gátló hatás megszűnik, ettől kezdve a kihajtást csak a hideg időjárás akadályozza meg a tavaszi felmelegedésekig. Különböző stresszhatások (például a lombozat elvesztése, különböző károsítók támadása, kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, aszálystressz) azonban megzavarhatja a növény hormonális folyamatait, így idő előtt feloldva az áttelelő rügyek nyugalmát. Ha ez egy meleg, napos, mérsékelten csapadékos ősszel (vagyis az indiánnyárral) találkozik, akkor a rügyek egy része, vagy súlyosabb esetben az összes következő évi virágrügy már szeptember-októberben kihajt, és a növény újra virágba borul. A meleg őszi időjárásnak tehát valóban van némi köze a másodvirágzáshoz, de éppen fordított sorrendben: nem a virágzás jelzi előre a meleg őszt, hanem meleg őszi idő hatására alakulhat ki a másodvirágzás. Az ősszel nyíló virágokból azonban soha nem lesz termés: az első komolyabb őszi lehűléskor a növény elrúgja a terméskezdeményeket, a kihajtott fiatal vesszők pedig tövig visszafagynak, így csökken a következő évi virágok és termések száma, és romlik a növény kondíciója. Ha a másodvirágzás több egymást követő évben is fennáll, amit gyakran tapasztalhatunk például utak mellé ültetett, sóstressznek és aknázómoly kártételnek kitett vadgesztenyefákon, a növény nagyon legyengül, növekedése megáll, akár egész koronarészei is visszaszáradhatnak.

Szeptóriás orgonabokor másodvirágzása szeptember közepén

Szeptóriás orgonabokor másodvirágzása szeptember közepén

Miért borult idén olyan sok növény újra virágba?

Az idei dús másodvirágzásnak két fő oka volt. Az egyik a nyári időjárás alakulása: a párás és nyirkos nyárelő kedvezett a különböző gombás foltbetegségek terjedésének (alma ventúriás varasodás levéltünete, cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága, szilva polisztigmás levélfoltossága és rozsdabetegsége, orgona szeptóriás betegsége), melyek a nem kezelt növényeken komoly lombveszteséget okoztak a nyári időszak végére, melyet tovább súlyosbított az augusztus-szeptemberi forróság és aszály. A másik ok a szeptember közepétől beköszöntő kellemes őszi időjárás volt: ekkor a növények felszabadultak a hőstressz káros hatásai alól, lombjuk jelentős részét azonban ekkorra már elvesztették. Az ismét kedvezővé váló körülmények sok esetben feloldották a rügynyugalmat, és a növények – kompenzálni próbálva a nyári veszteségeket – újra kihajtottak. Mivel az indiánnyár sokáig kitartott (október végén is 20°C feletti napi maximumokkal!), így a másodvirágzásban is sokáig gyönyörködhettünk, ugyanakkor az érintett növényeken jövő tavasszal sokkal kevesebb virág és termés várható.

 

Nem kívánatos másodvirágzás elkerülése

Az egyetlen védekezési mód a megelőzés: növényeinket tartsuk jó kondícióban, ügyeljünk a rendszeres tápanyag-utánpótlásra (alaptrágyaként szerves trágya vagy Kiskertész NPK 15-15-15 általános műtrágya, míg a virágzás és a termésnevelés idején Kiskertész Virágözön fejtrágya kijutattása) és az aszályos időszakokban a megfelelő öntözésre és párásításra! A téli időszakban kerüljük a sós olvadékvíz beszivárgását díszfáink gyökérzetéhez! Gondolkodjuk a lombfogyasztó kártevők (például vadgesztenyelevél-aknázómoly, lombosfa fehérmoly) és a különböző gombás lombbetegségek (lisztharmatok, rozsdák, foltbetegségek) elleni rendszeres védelemről, melynek gerincét a hamarosan időszerű őszi majd tavaszi lemosó permetezés (Agrokén, Meteor, Cuproxat FW) adhatja, melyet párás és csapadékos időben a vegetáció során felszívódó gombaölőszeres kezelésekkel (Dagonis, Fontelis 20SC, Polyram) egészíthetünk ki. A permetléhez ebben az esetben is keverjünk kontakt partnert (például kén hatóanyagú Microkén lisztharmatok esetén vagy réz hatóanyagú Hydrostar vagy Bordói Extra rozsdák és foltbetegségek esetén). Fontos: a rózsák őszi másodvirágzása nem a növényt ért stressz következménye, hanem a rózsafélék egy természetes tulajdonsága, melyet a nemesítés során igyekeznek minél jobban megerősíteni. A rózsakert őszi virágpompája tehát nem káros a növényekre, a virágzás mértéke a nyári első hullában elnyílt virágok gyors eltávolításával tovább fokozható.
 

Kerti kalendárium

Decemberi teendők kiskertünkben

Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell. 

Januári teendők kiskertünkben

Még mindig tart a tél, így folytatódhatnak a téli tennivalók a kertben, de az is hasznos, ha egy bögre forró csoki mellett, akár a kandalló előtt gondoljuk át a jövő évi terveinket.