Szőlő a kiskertben

Általános vélekedés a szőlővel kapcsolatban, hogy problémás, nehezen nevelhető növény. Az igazság viszont az, hogy a házi szőlőtermesztés, ha néhány dologra odafigyelünk, egyáltalán nem nehéz feladat és a bő, zamatos termés kárpótolja fáradozásainkat. 

Fontos, hogy először is tisztázzuk, milyen célból telepítjük (étkezés, házi borkészítés vagy piaci termelés). A gyakorlati tapasztalat az, hogy a kora őszi időszakban telepített szőlőtőkék fejlődnek a legjobban. A fajtákat is úgy kell összeválogatni, hogy a tőkék fürtje egymás után érjen, így kiskertünkben akár júliustól egészen októberig friss csemegeszőlőt tudunk szüretelni.

A tőke helyét gondosan válasszuk ki! Fontos szempont a termőhely kiválasztásánál, hogy a szőlő a lehető legtöbb napfényhez jusson. Legjobban a dél, dél- keleti tájolású domboldalakban lehet termeszteni, de a délnyugati vagy sík terepen is jól nevelhető. 
A szőlő a gyengébb homokos talajon jól termeszthető, de a laza, humuszos talajt kedveli a legjobban. Vízigénye közepes, aszályos időben kiegészítő öntözés szükséges lehet.

Érdemes oltványt ültetni a szőlőgyökértetű vagy más néven filoxéra veszély miatt. Fontos szempont az is, hogy könnyen kezelhető, zamatos bogyókat érlelő fajtákat ültessünk. 

Érési idő szerint ajánlott szőlőfajták:

-    korai fajták: Boglárka, Irsai Olivér, Csabagyöngye, Néró
-    középérésű fajták: Pölöskei muskotály, Teréz, Pannónia kincse
-    késői érésű fajták: Hamburgi muskotály, Afuz Ali

SZŐLŐ ÁPOLÁSA ÉS NÖVÉNYVÉDELME A KERTI KISOKOSBAN⇒

Szőlő telepítése

Telepítés előtt áztassuk be a csemete gyökerét, hogy a gyökér szívja meg magát vízzel. Ássunk egy 60 cm x 25 cm x 25 cm-es gödröt. Tegyünk szerves trágyát a gödör aljára és földdel keverjük össze. A gödör feltöltése szakaszosan történjen, hogy megfelelően tömörödött és kellő vízmennyiség legyen a talajban. Fontos, hogy porhanyós legyen a talaj!

Alakítsunk ki egy kis dombot, amire a csemetét tesszük. Mielőtt elültetnénk a csemetét, a gyökerét metszük vissza 10-15 cm-re, hogy a hajszálgyökerek intenzívebben fejlődhessenek. 
Ezután következik a beöntözés, majd tegyünk érett trágyát a tetejére, ami majd a csapadékkal lemosódik a gyökerekhez. Végül fedjük be földdel. 

Óvintézkedés a téli fagyok ellen, ha egy zsákkal, ami átengedi a levegőt betakarjuk a csemetét. Friss telepítésű szőlőoltványoknál kell ezt megtenni. Tavasszal a zsákot távolítsuk el.

Szőlő gondozása

A szőlővel kapcsolatos évközbeni munkák a metszés, kötözés és a permetezés. 

Szőlő metszése: 

Kora tavasszal, mikor már nincsenek fagyok, de még azelőtt mielőtt a nedvkeringés beindulna kell a szőlőt metszeni. Meg kell említeni a zöldmetszést is, aminek lényege, hogy a friss hajtások közül kiválasztjuk azokat, amik a megfelelőbb irányba nőnek. A hónaljhajtásokat vagy másnéven másodrendű hajtásokat eltávolítjuk, mert ezek rengeteg energiát elvonnak a növénytől. Végül pedig a tetejezés, amikor a friss hajtások hosszát hozzáigazítjuk a támrendszer magasságához. 

A kötözés során, a vesszőket a támrendszer huzalaihoz rögzítjük, így tudjuk megóvni őket az esetleges sérülésektől.

Szőlő növényvédelme:

A szőlőt számos kártevő és kórokozó veszélyeztetheti. A megelőző védekezés egyik legfontosabb eleme a lemosó permetezés, ami az áttelelő kártevők ellen irányul. 
Bizonyos betegségekkel szemben toleráns, tehát viszonylag kevesebbet kell permetezni a Nérót, a Pölöskei muskotályt és a Terézt.
Egyik-másik károsító ellen azonban minden évben védekezni kell, de évjáratonként és termőhely szerint változó mértékben.

A leggyakoribb és legjelentősebb károsítók:
-    Szürkepenész, más néven botritisz: esős nedves időben lehet számítani a betegség megjelenésére
-    Peronoszpóra: már tavasszal megfertőzheti a szőlőnket. Tipikus tünete, ha olajfoltokat látunk a leveleken, de az összes zöld részt megtámadhatja. 
-    Lisztharmat: párás, meleg idő kedvez a betegség megjelenésének. Lisztes bevonat formájában jelentkezik a leveleken, de a legnagyobb kárt a gyümölcsökön okozza.
-    Atkák: a szőlő levélatka és gubacsatka okozza a legtöbb esetben a kárt. Meleg száraz időben lehet számítani kártételükre. 
-    Szőlőmoly: a tarka szőlőmoly és a nyerges szőlőmoly kártétele jelentős hazánkban. A fürt megnyúlásától egészen a szüretig lehet számítani károsításukra. 

A szőlőt évente kétszer (tavasszal és ősszel) érdemes lehet még némi trágyával megszórni.
A szedésnél pedig figyeljünk rá, hogy érési sorrendben szedjük, mert a túlérett szemek könnyen rothadásnak indulnak.

Ha odafigyelünk szőlőnkre, a szüretre tetszetős, zamatos terméssel jutalmazza meg munkánkat.