Feltörekvő gyümölcsfélénk a birs

A birs ültetése

Házi kertekben mai napig találkozhatunk a birs „kézből kézbe” szaporításával, vagyis amikor a sarjakat leválasztjuk a fákról, bokrokról, majd azt a szomszéd számára jó szívvel átadjuk. Nagyméretű gyümölcsöt és rendszeresen gazdag terméseket azonban az ilyen szaporítás után nem várhatunk, mindenképp célszerű, ha faiskolákban előállított oltványokat ültetünk az őszi időszakban.
A birsből leggyakrabban alacsony törzsű bokrot nevelnek, de akár fát is alakíthatunk belőle. A birs napfény igényes, ezért a korona nevelésénél törekedjünk a kisebb méretű, alacsonyabb növények kialakítására. A bokrok ne szabályos gömb alakúak legyenek, hanem inkább kissé lapítottak, aminek a belsejébe több fény jut. Ha pedig inkább fát nevelnénk a növényből, akkor egy alacsony törzsmagassággal (50-60 cm) tölcsérformát célszerű kialakítani. Gyakori hiba szokott lenni, hogy a fákat telepítés után nem metszik vissza, ami túlzottan nagy növényméretet eredményez. Tél végén az oltványokat mindenképpen szükséges visszavágni, hogy elkerüljük a fák felmagasodását. Akkor járunk el helyesen, ha a tervezett törzsmagasság felett 5-6 rügyet meghagyunk és visszavágjuk a növényt. 

BIRSALMA METSZÉSE

A birset sokan hajlamosak kevésbé igényes növényként kezelni, amik gyakran elhanyagoltak, rossz állapotúak. Sajnos nem ritka, hogy több évig teljesen metszetlenek a növények, a bokrokat pedig elsűrűsítik a terméketlen tősarjak. Ekkor sajnos jelentősen csökken a hajtásnövekedés a növényen belül, így növekszik a kopasz, nemtermő részek aránya. A bokrok legértékesebb részei a 2-4 éves korú gallyak, amelyeken a legtöbb gyümölcs fejlődik. Az ennél idősebb részek kopaszodni kezdenek, termést nem hoznak, ezért célszerű ezeket időről időre tőből ritkítani és megifjítani a növényt. 
A metszés során tartsuk szem előtt, hogy a fiatal gallyak visszavágása javíthatja a gyümölcsök méretét. Ezt azért is fontos kihangsúlyozni, mert a legtöbb helyen azt lehet olvasni, hogy a birset sosem szabad visszametszeni. Ez a tilalom valójában csak az egyéves vesszőkre vonatkozik, ugyanis azoknak csak a csúcsrügyéből képződik gyümölcs, így ha azt visszametszenénk, a gyümölcsöket távolítanánk el vele. Ha viszont az idősebb részeket kurtítjuk meg, akkor azzal a gyümölcsök méretét növeljük. 
A birs metszésére legkedvezőbb a tél végi időszak. Az almához és a körtéhez hasonlóan a virágzási időszakban és közvetlenül utána már ne metsszünk, ugyanis a tűzelhalás fertőzés veszélye ekkor már jóval nagyobb.

BIRS NÖVÉNYVÉDELME

Az almatermésűek közül a birs a legérzékenyebb a tűzelhalásos betegségre, ami egyben a legnagyobb gondot okozza a termesztésben. A hatékony védekezéshez fontos, hogy ellenálló, de legalább kevésbé érzékeny fajtát válasszunk a telepítéskor. A fajták között jelentős a különbség, a Vranja például ellenálló, míg a Leskováci igen érzékeny. A betegség megjelenésekor fontos a károsított növényi részek eltávolítása, megsemmisítése. Ne feledkezzünk meg a metszőolló rendszeres fertőtlenítéséről, ugyanis a vágásokkal könnyen átvihetjük a betegséget egyik növényről a másikra. 
A moníliás betegség a birs igen veszedelmes kórokozója, a hajtáscsúcsot és a fiatal gyümölcsöt egyaránt károsítja. Vegyszeresen védekezésre a hajtásnövekedés kezdetén, virágzás elején és végén, illetve a gyümölcsnövekedés kezdetén van szükség. Ezek a kezelések viszont csak akkor lesznek hatékonyak, ha előtte a gyümölcsmúmiákat, fertőzött vesszőket eltávolítottuk a kertből. 
Az almamoly és a keleti gyümölcsmoly rágása utat nyit a moníliás fertőzésnek, így a rothadásnak induló gyümölcsök idő előtt lehullnak a fáról. A molyok elleni permetezésekhez az almánál is használt szerek jól alkalmazhatók (pl. Coragen). Emellett csökkenhetjük a kártételt téli fatisztogatással, a lehullott gyümölcsök eltávolításával, valamint hernyófogó övek használatával. 
A fentiek mellett pedig minden év őszén és tavaszán végezzük el a növények lemosó permetezését, ami jelentősen gyéríti a károsítók számát. Részesítsük előnyben azokat a szereket, amelyek kombináltan tartalmazzák a három legfontosabb hatóanyagot, a rézt, a ként és az olajat (pl. Agrokén), ezek ugyanis egyaránt hatásosak a gombák, baktériumok és az állati kártevőkkel szemben. 

BIRS NÖVÉNYVÉDELME BŐVEBBEN A KERTI KISOKOSBAN⇒