Másodvetemények - helytakarékos megoldások a kiskertekben

Mivel a másodvetésű növényeket nyár közepén vetjük, arra figyeljünk, hogy a terület jól öntözhető legyen. A növények egymás utáni sorrendjénél azt vegyük figyelembe, hogy ne az elővetemény fajtájából válasszunk. A vetési és fejlődési szakasznak megfelelően válasszuk ki a növényeket, ha nyáron vetjük melegkedvelőt, ha ősszel, akkor hidegtűrőt.
A rövid tenyészidejű növények, mint például a hónapos retek, a korai karalábé, a zöldborsó a saláta vagy a spenót nyár derekáig kikerülnek a konyhakertből. Ezek helyére, július közepétől újabb növények kerülhetnek 

Milyen növényeket válasszunk másodveteménynek?

Második vetésnek tehetünk céklát⇒, amit már 6 hét után szedhetünk és tele van vitaminnal, nyersen salátának, savanyúságnak vagy köretnek is kiváló. Vethetünk retket⇒, ami szintén hamar beérik vagy ültethetünk hagymát. A káposztafélék palántáit is elrakhatjuk második veteményként. Vethetünk spenótot⇒, amit már kora ősszel szüretelni is tudunk. A rövid termőideje miatt egész júliusban vethetünk zöldbabot⇒ vagy sárgarépát⇒, petrezselymet⇒. A gyorsan fejlődő csemegekukoricát⇒ is elvethetjük másodikként az ágyásba, akár térelválasztóként is. Nyár vége fele vethetünk télálló, hidegtűrő növényeket, mint a téli retek, a póréhagyma vagy bimbóskel palántát, amit télen is szüretelhetünk majd.

Helytakarékos ötlet!

Ha az ágyásokba kétféle növényt rakunk, amelyek jól elférnek egymás mellett, akkor helyet tudunk spórolni. Például a csemegekukorica mellé vethetünk babot és idővel felfuttathatjuk rá vagy ugyanígy az uborkát is. A hagymát, a fokhagymát vagy a sárgarépát, mivel ezeknek nem sok hely kell vethetjük, például a saláta közé.

Másodvetemények gyomirtása

A kiskertekben termesztett legtöbb zöldségféle úgynevezett „kis kultúra”. Ebbe a kategóriába sorolható a petrezselyem, a sárgarépa, hagyma, a borsó, bab, a burgonya, cékla és a karalábé, hogy a legnépszerűbb, a magyar konyhák legkedveltebb és széles körben használt zöldségféléit említsük meg. Ezek sok esetben másodveteményként vannak jelen kertjeinkben. Kis területen termesztjük ezeket a növényeket, azonban - nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy- a helyes és szakszerű növényvédelem elengedhetetlen ahhoz, hogy finom, egészséges zöldségek kerüljenek az asztalunkra. Különösen igaz ez a gyomirtásra, mert ezek a kultúrák érzékenyen reagálnak a gyomirtó szerekre.

Ha kertünkben kilépve azzal szembesülünk, hogy ellepte a „gaz”, muszáj kicsit beleásnunk magunkat a gyomnövények mélyebb megismerésébe, ami az alapját képezi a hatékony védekezésnek. 

A zöldségfélék többsége – néhány kivételtől eltekintve – a kapás kultúrák (kukorica, napraforgó) gyomnövényzetével megegyező. A hatékony védekezés érdekében csoportosítani ezeket a gyomnövényeket, az alábbi szempontok szerint érdemes:

Egyszikű gyomok:

Jellemző tulajdonságuk, hogy magvaikban egyetlen sziklevél található. Ha azonosítani szeretnék az egyszikű gyomot, a következőkre figyeljünk: leveleik ép szélűek és párhuzamos erezetűek, gyökérzetük pedig bojtos. A kertekben leggyakrabban előforduló egyszikű gyomnövények a kakaslábfű, a tarackbúza, a csillagpázsit és a muhar-fajok. 

Közönséges kakaslábfű, tarackbúza, fakó muhar

Kétszikű gyomok:

A kétszikűek az egyszikűekkel ellentétben két sziklevéllel csíráznak. Leveleik hálózatosak, gyökérzetük pedig fő – illetve oldalgyökerekből áll. Gyakori kétszikű vendég a kiskertekben az apró szulák, a mezei aszat, a parlagfű, a kövér porcsin és a libatop -illetve disznóparéj-félék.

Parlagfű, Fehér libatop

Henye disznóparéj, szőrös disznóparéj, mezei aszat (acat)

Az egy- és kétszikű növények lehetnek egyéves vagy évelő fajok is. Az évelőkre jellemző, hogy több évig élnek, az egyévesek vagy egynyári növények életciklusa pedig egy évnél nem hosszabb. Az előbb említett gyomok közül egyéves a kakaslábfű, a muhar-, libatop- és disznóparéj-fajok. A többi pedig évelő gyomnövény. 

Ha be tudjuk azonosítani az adott gyomflórát a kertünkben, már nézelődhetünk gyomirtószer után. Mielőtt azonban vegyszerhez nyúlunk, fontos pár dolgot tisztázni a gyomirtással kapcsolatban. 

1.    Fontos az elővetemény helyes megválasztása, hogy esetlegesen az előveteménynél használt gyomirtószer ne legyen utóhatással a termesztett kultúránkra. 
2.    Kerüljük a korai vetéseket! Az állomány fejlődése ilyenkor lassú, vontatott, ami a gyomkonkurenciának kedvez. Vannak olyan kultúrák, amik egyébként is nehezen csíráznak (paprika, sárgarépa), ilyen esetben megelőző jelleggel kelésvédő gyomírtásra is van lehetőség. 
3.    A permetezést a délutáni vagy kora esti időszakra időzítsük és lehetőleg ne kombináljuk más növényvédő szerrel. A herbicidekre a gyomok fejlettségi állapotuktól függően eltérő mértékben reagálnak, például a magról kelő kétszikűek 2-4 leveles állapotukban a legérzékenyebbek. Ne várjunk túl sokáig a gyomirtással, mert a megkésett kezeléssel nem érjük el a várt hatást, tehát a gyom pusztulását.
4.    Vannak olyan herbicidek, amiknek hatáskifejtéséhez bemosó csapadék szükséges. Ilyen esetben, a gyomirtás szempontjából is nagy jelentősége van az öntözésnek.
5.    Mindig mérlegelni kell a kémiai védekezés szükségességét! A ház körüli vegyszeres gyomirtás jelentősége csökkent az utóbbi időben, a kevés felhasználható növényvédőszernek köszönhetően.

Vegyszeres védekezés esetében háromféle kezelést különböztetünk meg, aszerint, hogy mikor juttatjuk ki az adott herbicidet:

• Vetés/ palántázás előtt = Pre-planting 

A paprika, káposztafélék, karfiol és karalábé gyomirtásnál gyakori kezelési mód, a palánták kiültetése előtt 8-10 nappal. 

• Vetés után, kelés előtt = Preemergens 

A preemergens kezelés sikerességéhez szükséges a bemosó csapadék. A magról vetett növényeknél figyeljük, hogy aprómorzsás, jól elmunkált talajba kerüljön a mag, mert a preemergens herbicidek ilyen körülmények között dolgoznak eredményesen. 

• Kelés után/állománykezelés = Posztemergens

A megfelelő fejlettségi állapot nyomonkövetése és a kezelés időzítése kulcsfontosságú ennél a kezelésnél. A cékla, petrezselyem és karalábé esetében nincs lehetőség a posztemergens kezelésre, mert nincs szabadforgalmú engedélyezett készítmény, ezért az előbbi két kezelés egyikével kell megoldanunk az állomány gyommentesen tartását.

A gyomnövények elleni eredményes védekezéshez a kiskertünkben ezen ismeretek elengedhetetlenek.
 

TIPP! A talajlakó kártevők ellen védhetjük a veteményesünket, ha a vetés előtt vagy a vetéssel egy menetben juttatunk ki rovarölő talajfertőtlenítő szert. (Picador 0,8 MG)
Vetés előtt érdemes gyomirtó szer használata. A Sharpen 330 EC tökéletes preemergens magról kelő és néhány kétszikű gyomnövény ellen. Sokféle növény vetése előtt felhasználható: hagymafélék, káposztafélék, borsó, bab és dísznövények. Fontos! A szert egy termesztési időszakban csak egyszer szabad felhasználni, valamint két héten belül 15 ml bemosó csapadékra van szükség a hatásának kifejtéséhez.