Kerti károsítók telelőn: áttelelő képletek és megelőző növényvédelem

Ebben az időszakban a növényeinken károsító kórokozók és kártevők is nyugalmukat töltik: a legtöbb esetben rejtetten telelnek a kéregrepedésekben, rügyekben, a talajban vagy a lehullott növényi maradványokban. Van azonban néhány olyan károsító, melynek áttelelő képletei ebben az időszakban is megfigyelhetők a fásszárú kerti növényeken, így már ebben a nyugalmi időszakban felvehetjük a harcot a tavaszi-nyári kártételük ellen. Vegyük sorra őket!

Kórokozó gombák téli képletei

Az almatermésűek és csonthéjasok moniliniás betegségével (Monilinia fructigena, M. laxa, M. fructicola) fertőződött termések vagy terméskezdemények egy része a fán marad, és összezsugorodva rászárad a hajtásra. Ezt a kitartó képletet (álszklerócium) nevezzük gyümölcsmúmiának, amelynek felületén koncentrikus körökben 2-3 mm átmérőjű, szürke vagy barnásvörös színű spóratartó párnák, úgynevezett exogén sztrómák keletkeznek. A sztrómákból kiszóródó spórák nagy szerepet játszanak a következő évi fertőzés elindításában, ezért a fára tapadt gyümölcsmúmiákat, és a talajra hullott rothadó gyümölcsöket mindenképpen távolítsuk el és semmisítsük meg! Amennyiben a kórokozó a fa (elsősorban cseresznye, meggy, kajszi, őszi, mandula) vesszőjébe hatolt, amit a behatolási kapu mézgásodása jól jelez, a fertőzött vesszőt a tavaszi fás metszéskor legalább 15 cm hosszúságú egészséges ágrésszel együtt távolítsuk el és semmisítsük meg, ezáltal megelőzve a kórokozó terjedését a növényben.
Az almalisztharmat kórokozója (Podosphaera leucotricha) az almafa rügyeiben telel, a fertőzött rügyek jellegzetesen deformálódnak (ún. rojtos rügyek). A fertőzött vesszőket a tavaszi fás metszéskor tőből távolítsuk el, mivel a fertőzött rügyekből fejlődő primer fertőzött hajtások a tavasz folyamán a teljes lombozatot megfertőznék. A védelem tovább fokozható egy kora tavaszi Agrokénes lemosó permetezéssel.

Mézgafolyás - monília tünetei meggyfa törzsén

MEGGY MONÍLIA⇒

Monília birs termésen

BIRS MONÍLIA⇒

Körte gyümölcsmúmia - monília áttelesé

KÖRTE MONÍLIA⇒

Moníliával fertőzött barackfa vessző

BARACK MONÍLIA⇒

Kártevő ízeltlábúak téli képletei

A teknős és kagylós pajzstetvek (Coccidae és Diaspididae család) a pajzs védelmében telelnek a fásszárú növények kéregfelszínén, az áttelelő alak fejlettségi foka (tojás, lárva vagy imágó) mindig az adott fajtól függ. Bár a pajzs megvédi őket a téli időjárás viszontagságai ellen, ebben az időszakban a törzs óvatos! tisztogatásával (például egy durvább, de a kérget nem karcoló kefe segítségével) megelőzhető a tavaszi rajzás. A pajzstetvek számát erősen visszaveti a téli időszakban végzett olajos lemosó permetezés is: az olajfilm réteg átitatja és felpuhítja a pajzsot, a kártevő az oxigénszegény környezetben hamarosan elpusztul. A piros körtepajzstetű (Epidiaspis lepereii) által károsított, torzult körtehajtásokat a kora tavaszi fás metszés során távolítsuk el a körtefákról!
Az Európában őshonos levéltetvek (Aphididae család) mindegyike tojás alakban telel valamilyen fásszárú téli tápnövényen. A levéltetűtojások aprók, feketék, csillogók, általában magányosan vagy kisebb csomókban ülnek a rügyek közelében. Kivétel ez alól a zöld almalevéltetű (Aphis pomi), aminek tojásai vastagon beborítják az ivaros nőstények által telelésre kiválasztott hajtásvégeket. A télvégi olajos lemosó permetezés – a pajzstetvekhez hasonlóan – a levéltetűtojások túlélését is jelentősen csökkenti. Ezen felül a tavaszi fás metszés során távolítsuk el a gyümölcsfák árnyékos, gyenge, öreg koronarészeit, mert általában innen erednek tavasszal a levéltetű-fertőzési gócok. A zöld almalevéltetű áttelelő tojástömegére elsősorban friss ültetésű, még nagyon intenzíven növekvő almafákon számíthatunk: a fertőzött vesszőket vagy távolítsuk el, vagy kora tavasszal, az ősanyák tömeges kelésének idején végezzünk permetezést K1-gyel, Full 5CS-sel vagy a levéltetű-specifikus hatású Pirimor 50 WG-vel. A levéltetvek által károsított, görbült hajtásokat a tavaszi fás metszés során tőből távolítsuk el! Bár a vértetű (Eriosoma lanigerum) az alma gyökérnyaki részén, a talaj szintje alatt telel, a nyár folyamán a vesszőkön okozott rákos sebek télen jól láthatók, így a metszéskor eltávolíthatók.
Egyes tojás alakban telelő lepkefajok, mint a gyapjaslepke (Lymaantria dispar) vagy a gyűrűslepke (Malacosoma neustrium) fásszárúak kérgére vagy vesszőjére rakott tojáscsomói könnyen észlelhetők, a tojáscsomók kíméletes eltávolításával megelőzhető a következő évi kártétel.

Teknős pajzstetvek

Közönséges kagylós pajzstetvek

Zöld almalevéltetű telelő tojásai

Levéltetű kártétel hatására görbült hajtás kajszibarackon

Vértetű kolónia

VÉRTETŰ A KERTI KISOKOSBAN⇒

Gyapjaslepke kártétel, gyapjaslepke pete, gyapjaslepke hernyó, gyapjaslepke imágó

Gyűrűslepke peték

Kiegészítő műveletek

A növényeink sikeres átteleltetésének és egészségük megőrzésének érdekében még néhány kiegészítő eljárást is elvégezhetünk. A fagyra érzékeny, mediterrán eredetű növények (füge, gránátalma, babér, téltűrő banán) téli takarását az első komolyabb éjszakai fagyok megérkezése előtt végezzük el, ügyelve arra, hogy a növény ne pálljon be a takarás alatt. Az ősszel hullott lombot minden esetben gereblyézzük össze és komposztáljuk, ezáltal csökkentve a növényi maradványokban telelő kórokozók és kártevők következő évi felszaporodásának mértékét. Az ország egyes tájain szokás a gyümölcsfák törzsének téli meszelése. Előnye, hogy így a fa nedvkeringése a tél végén a fehér felület következtében csak később indul meg, így az első februári napos időjárást követő éjszakai fagyok nem okoznak kéregrepedést, ami aztán kórokozók könnyű behatolási pontja lehetne. Másrészt fagyzugos területeken a meszelt törzsű fák tavaszi virágzása is néhány nap késéssel zajlik, így nagyobb eséllyel vészelik át a kora tavaszi kisugárzásos fagyokat. 
Ne feledkezzünk meg télen se a fásszárú növényeinkről: egy kis figyelmességgel és a téli feladatok elvégzésével rengeteg munkától kíméljük meg magunkat a tavaszi-nyári, kerti teendőkben gazdagabb időszakban!