Kertben károsító fonálférgek

Viszonylag kevés szó esik egy kisebb fajszámú, de sok esetben mégis nagy jelentőségű kártevőcsoportól, a növényeket károsító fonálférgekről. A fitofág fonálférgek mikroszkopikus méretűek, így megjelenésükre csak a növényen okozott kárképtünetek alapján következtethetünk. Ezek az elváltozások azonban a legtöbb esetben a növény rejtett részein, például a hajszálgyökereken vagy a szár belsejében képződnek, így a kertész értetlenül áll a kártevőmentesnek gondolt növény gyors leromlásával szemben. Tekintsük át ezt a kártevőcsoportot, az árulkodó tüneteket, és a védekezés lehetőségeit!

N E M  M I N D E N  F O N Á L F É R E G  E G Y F O R M A !

A fonálférgek törzsébe (Nematoda) számtalan, a legkülönbözőbb életmódhoz alkalmazkodott faj tartozik. Vannak köztük ragadozók, korhadékbontók, növényeken szívogatók és magasabb rendű állatokat, például az embert is parazitáló fajok egyaránt. Bár a fonálférgek a talaj egyik legnagyobb tömegben előforduló élőlényei (egy maréknyi talajban több ezer mikroszkopikus méretű fonálféreg is élhet), ezek túlnyomó többsége korhadéklakó, ezáltal nagyon fontos biológiai szerepet töltenek be a talajélet fenntartásában. Növényvédelmi jelentősége a szájszuronyos fonálférgek (Tylenchida) rendjébe tartozó fajoknak van: ezek kemény és hegyes szájszuronyukkal képesek átszúrni a növények epidermiszét és sejtjeit, majd a növényi nedveket szívogatva nyáluk hatására különböző kárképtünetek, elsősorban gubacsosodás, torzulás és érközök által határolt nekrózis jelentkezik a fertőzött növényeken. Minden fonálféreg tojásokkal szaporodik, négy lárvastádiumuk nedves közegben aktív mozgásra is képes, így könnyen átúszhatnak más, korábban egészséges növényekre is. 

A legfontosabb károsító fonálférgek

A krizantém-fonálféreg (Aphelenchoides ritzemabosi) a krizantém egyik legfontosabb kártevője, de eseti jelleggel más dísznövényeken, például dálián is megjelenhet. Évente sok nemzedéke fejlődik, a lárva és a kifejlett egyed a talajban és a fertőzött növényi maradványokban telel. A krizantém levelébe nedves levélfelület esetén a gázcserenyílásokon keresztül hatol be, majd itt szájszuronyával sorba kiszívja a sejteket, ezáltal a levéllemez sárgulását majd pusztulását okozva. Mivel a kis testű kártevő a vastagabb levélereken nem tud áthatolni, ezért a krizantém fonálféreg jellegzetes kárképe a V-alakú, erek által határolt levélelhalás. Amennyiben a lombfelület ismét nedvessé válik, a fonálférgek a légcserenyílásokon keresztül elhagyják a már pusztulóban lévő levélrészeket, és a levélereken átúszva majd új gázcserenyílásokon behatolva a teljes levelet elpusztítják. A fertőzött növény felkopaszodik, állapota leromlik, és egyben fertőzési gócként szolgál a teljes állomány megfertőzéséhez.

A szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci) polifág kártevő, kedveli a hagymát, kukoricát és a tökféléket. A növényi maradványokon telelő egyedek az egészséges növényekbe hatolva lerakják tojásaikat, majd a kelő lárvák tömege a szár és a hagyma húsos részeibe hatolva szájszuronyukkal a növényi nedveket szívogatják. A fertőzött növény fejlődése visszamarad, a növény sárgul, satnyán fejlődik, gyakori a hagyma és a szár alaki torzulása is.

A cisztaképző burgonya fonálférgek (Globodera rostochiensis és G. pallida) dél-amerikai eredetűek, nálunk inváziós fajként viselkednek. Oligofág fajok, elsősorban a burgonyát és rokon növényeit (tojásgyümölcs, paradicsom) támadják. A lárvák és a kifejlett alakok a növények gyökerein szívogatnak, a kártétel hatására a gyökértömeg csökken, a növekedés visszamarad, az állomány satnyul. A burgonya fonálférgekre jellemző, hogy kártételükre általában jellegzetes, koncentrikus körökben lehet számítani, a körök átmérője a kártevő terjedésével folyamatosan nő. A fertőzött foltok gumóhozama jelentősen lecsökken, a gumók aprózódnak. A burgonyanövények természetesen próbálják kompenzálni a gyökérveszteséget, ezért a gumókon gyakran ún. éhséggyökerek kifejlődését is megfigyelhetjük. Mindkét faj egynemzedékes, a gyökerek felszínén képződő, nagyon ellenálló ciszta alakban (innen kapták nevüket is) telelnek. A ciszta fertőzőképességét évtizedekig is megőrzi a talajban.

A kiskerttulajdonosok leggyakrabban a gyökérgubacs-fonálféreg fajok (Meliodogyne sp.) kártételével találkozhatnak. A hazánkban elsősorban szűznemzéssel szaporodó, soknemzedékes fajok lárváinak és kifejlett egyedeinek szívogatásának hatására a fertőzött növények hajszálgyökerein nagyobb gombostűfej méretű, gyakran gyöngysorszerűen láncokba rendeződő gubacsok jelennek meg. Szélsőségesen polifágok, azaz szinte bármely zöldség vagy dísznövény hajszálgyökerein megtelepedhetnek és károsíthatnak. A gyökérzet fonálféreg fertőzöttségére utalhat a növények föld feletti részeinek törpülése, satnyulása, gyakran haragoszöld lombszínnel társulva. A fertőzött töveken a virágok nehezen termékenyülnek, a termés ritkás és apró marad. Bár a hazánkban leggyakoribb két gyökérgubacs-fonálféregfaj, a szabadföli gyökérgubacs-fonálféreg (Meloigdogyne hapla) és a kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita) megjelenése, kártétele és tápnövényköre megegyezik, de életmódjukban fontos eltérés, hogy amíg az első faj szabadföldi körülmények között is képes áttelelni, addig a kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg 0°C alatti hőmérsékleten elpusztul, így áttelelésére csak fűtött növényházakban kell számítani.

Gyökérgubacs fonálféreg kártétele

A fonálférgek elleni védekezés lehetőségei

Legfontosabb védekezési eljárás fonálférgek esetében is a megelőzés: a palántanevelést mindig steril tápközegbe végezzük, az ágyásokban pedig tartsunk vetésforgót! Amennyiben kertünkben burgonya fonálférgek jelentek meg, az adott területen legalább 6-8 évig ne termesszünk burgonyafélét, ennyi idő alatt ugyanis a ciszták száma általában már erősen csökken a talajban. A krizantémokat szellősen ültessük és óvatosan locsoljuk az átfertőződés megakadályozása érdekében, az esetlegesen fertőzött töveket távolítsuk el és semmisítsük meg! Fertőzött krizantémtőről sose vágjunk dugványt! A talajból fertőző fonálféregfajok esetében sokat segíthet a talaj vetés előtti fertőtlenítése akár gőzöléssel, akár valamilyen nematocid (fonálféreg-ölő hatású) hatóanyaggal (például fosztiazát) végzett talajkezeléssel, amit mindig körültekintően, a gyártó utasításait maximálisan betartva végezzünk el! Fonálférgekkel fertőzött talajon javasolt a fonálféreg-rezisztens alanyra oltott paradicsom, uborka vagy dinnyepalánták kiültetése. A kertészeti gyökérgubacs fonálféreg kártételének visszaszorítása érdekében növényházainkat a leghidegebb téli éjszakákon szellőztessük át, ügyelve arra, hogy a fűtő- és öntözőrendszert előzetesen víztelenítsük! Figyeljük rendszeresen növényállományunkat, hogyha fonálféreg-fertőzés gyanúja merül fel (satnyuló, torzuló növények), egy-egy tő kihúzásával és a szár vagy a gyökérzet tüzetes megvizsgálásával meggyőződhetünk a fonálférgek jelenlétéről, és a nematocides kezelés vagy a vetésváltás szükségességéről.