Kis karácsonyfa körkép - kertész szemszögből

Kis karácsonyfa körkép - kertész szemszögből

Minden decemberben fellobban a nagy karácsonyfa vita: mű vagy igazi, vágott vagy földlabdás, hosszú vagy rövid tűlevelű… Környezetvédelmi szempontból egyszerű a válasz: bármelyik élő fa jobb a műanyagnál: a földlabdás csemete kiültetve tovább díszítheti környezetét és tisztíthatja a levegőt, míg a vágott fenyő környezetkímélő módon komposztálható. 

Sokszor felmerül kérdésként, hogy egyáltalán jó-e komposztálni a tűleveseket. A lényeg itt is a mérték: néhány százalékos mennyiségben még nem savanyítja el a komposztot. Amennyiben a kertben kiültetve vannak fenyőfélék vagy más savas talajt igénylő növények (rhododendron, áfonya), a nekik készített komposztba nagyobb mennyiségben is mehet, illetve talajtakarónak is használható.Ha úgy döntöttünk, hogy földlabdás fácskát vásárolunk, sok szempontot figyelembe kell vennünk annak érdekében, hogy újdonsült növényünk a lehető legkisebb károsodással vészelje át a karácsony időszakot, és megfelelő helyre telepítve sokáig kertünk éke lehessen! 

Nem minden fenyő egyforma!

A fenyőárusok standjain általában négy fenyőfaj földlabdás példányaival találkozhatunk, vegyük ezeket sorra! Legnagyobb számban a közönséges luc (Picea abies) és az ezüstfenyő (Picea pungens ’Glauca’) csemetéit árulják: ezek az igazi „karácsonyfák” nagyon jó illattal és merev, erős ágrendszerrel. Mindkét változat erősen feltörő habitusú, az ezüstfenyő ágrendszere sűrűbb. Kiültetést követően gyorsan nőnek, és kimondottan nagyméretű fát nevelnek, ezt vegyük figyelembe az ültetési hely kiválasztásakor! A talaj mésztartalmára és az aszályra közepesen érzékenyek, ezért ültetéskor érdemes egy kevés rostos tőzeget az ültetőgödörbe keverni, és legalább az első néhány évben öntözni a fácskákat. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is egyre népszerűbbé vált a nordmannfenyő (Abies nordmanniana): formás, puha, élénkzöld tűi nem szúrnak, nem potyognak, viszont a lucoktól eltérően nincs jellegzetes fenyőillatuk és áruk is sokkal magasabb. Növekedési erélye kisebb, mint a lucé, ágai gyengébbek, koronája sokkal tömöttebb. A meszes talajra és a talaj vagy légköri aszályra egyaránt nagyon érzékeny: nem megfelelő körülmények közé kerülve állapota gyorsan leromlik, és a fa hamarosan elpusztul. Hosszú élettartama következtében viszont az egyik legnagyobb és legtetszetősebb szoliter örökzöld. Legolcsóbb faj a kéttűs feketefenyő (Pinus nigra): feketészöld, erősen szúrós, hosszú tűi kimondottan illatosak, nem potyognak; vaskos és erős ágai bármilyen díszt elbírnak. Hátránya, hogy fiatal korában sok esetben még nem elég formás, gyakran erősen gyantáz, és a szúrós tűk miatt nehézkes a díszítése. Közepes növekedési erélyű, kifejlett korában sem túl nagy termetű fafaj. Talajban nem válogat, a meszet is jól tűri, az aszályt is tolerálja. Kisméretű kertekbe ajánlható még a cukorsüvegfenyő (Picea glauca ’Conica’): nagyon szabályos kúp alakú, tömött fája nem nő 150 cm-nél magasabbra, igényei a lucokéhoz hasonlók. Kertészeti árudákban és faiskolákban kapható.

feketefenyőközönséges lucfenyő

Feketefenyő és közönséges lucfenyő

ezüstfenyőnordmannfenyő

Ezüstfenyő és nordmann fenyő


A fenyőfácska kiválasztása, hogy karácsonyfa legyen

Ha eldöntöttük, hogy melyik fenyőfajt szeretnénk, nézzünk utána alaposan a kínálatnak! Legnagyobb eséllyel az 1-1,5 méter magasságú csemeték fognak majd megeredni. Lehetőleg olyan csemetét válasszunk, amit már évek óta a konténerben neveltek (ezek általában a fekete műanyag konténerben árusított fácskák), mert az adott ősszel kitermelt csemeték (ezek általában a jutazsákban árusított fácskák) eredési esélye a nagy gyökérveszteség miatt sokkal kisebb. A megvásárolt fácska legyen szimmetrikus, mentes a kártevőktől és kórokozóktól, tűi legyenek élénk színűek, és ne potyogjanak! A csemetét az ünnepekig tartsuk világos, hideg, de fagymentes körülmények között, talaját szükség szerint öntözzük! 


Mi történik az ünnepek után?

kiültetés okozta abiotikus stressz hatása ezüstfenyőn, az újonnan fejlődő hajtások már egészségesek

A karácsonyfa sikeres kiültetése általában azon múlik, hogy mennyi stressz éri a facsemetét az ünnepi időszakban. Alapszabályként elmondható, hogy a fácska minél kevesebb időt tölt a meleg szobában, annál jobbak a túlélési esélyei: 4-5 nem túlságosan felfűtött szobában töltött nap még nem borítja fel a csemete biológiai ritmusát. Ügyeljünk arra, hogy a ledíszítés során se okozzunk fizikai sérülést a fácskának! Az ünnepek elmúltával a növényt fokozatosan szoktassuk vissza a hideg környezethez, fagymentes időjárás esetén néhány nap elteltével ki is ültethetjük a kertbe. Amennyiben az ültetéssel megvárnánk a kora tavaszt, a fácskát tartsuk hideg, de fagymentes helyen, és szükség szerint öntözzük. Az előzetesen, ősszel előkészített és tápanyaggal feltöltött (Kiskertész NPK 15-15-15) ültetőgödörbe olyan mélységre ültessük a csemetét, amilyen mélyen a konténerben volt, a talajt takarjuk szalmával és tartsuk egyenletesen nedvesen. Tavasszal a gyökeresedés idején, és a nyári aszályok idején különösen fontos a megfelelő nedvességellátás. A fejlődő fenyőfa tápanyagigényét a későbbiekben Fitomaxx Örökzöld Oldattal tudjuk kielégíteni, nordmann- és ezüstfenyő esetén néhány évente érdemes rostos tőzeget is kijuttatni a fa gyökérzónájába. Ne ijedjünk meg, ha a kiültetést követő egy-két évben a fácska tűi egy részét elhullajtja: a gyökérzet megerősödésével a növény hamarosan intenzív hajtásnövekedésbe kezd, és néhány év alatt teljesen elfedi az esetleg felkopaszodott koronarészeket.

A képen kiültetés okozta abiotikus stressz hatása látható ezüstfenyőn, az újonnan fejlődő hajtások már egészségesek.

 


A fenyőfélék károsítói

A fenyőféléken csupán néhány károsító jelenik meg eseti jelleggel, azok is elsősorban esztétikai károkat okoznak. Lucfenyőn gyakori a lucgubacstetű (Sacchiphantes abietis). Kártétele hatására a hajtások elágazódásánál kicsi, fásodó, tobozszerű gubacsok képződnek, sok gubacs megjelenése esetén a fa növekedési erélye csökkenhet. A rejtett életmódú kártevő ellen megelőző jelleggel a felszívódó Spilan 20 SG-vel védekezhetünk. A fenyőlevéltetvek (Elatobium spp.) elsősorban a luc- és ezüstfenyőt támadják. Kártételük hatására az idősebb tűlevelek lehullanak, a fa közepe felszaporodik. Legfontosabb védekezés a megelőzés: a fák jó kondíciójában tartásával megelőzhető a kártétel, amennyiben mégis szükséges, a vegyszeres növényvédelem Spilan 20 SG-vel megoldható. Különösen nordmann- és feketefenyőn gyakori az ágelhalás, melyet különböző, az ágak szállítónyalábjaiban vagy a fenyőtűkben élősködő gombafajok (például Lophodermium spp.) okoznak. Alapvetően gyengültségi kórokozók: kórképükre elsősorban a tápanyaggal nem megfelelően ellátott, túl meszes talajba telepített, vagy szárazságstressznek kitett fenyőfákon számíthatunk. Védekezni a megfelelő tápanyag- (Fitomaxx Örökzöld Oldat) és vízellátáson felül szükség szerint réz hatóanyagú Bordói Extra-val vagy Meteor-ral lehetséges. A talajlakó kártevők károsításának megelőzése érdekében javasolt az ültetőgödör talaját a kiültetést megelőzően Picador 0,8 MG-vel kezelni.

 

ágelhalás nordmannfenyőn fenyőlevéltetű

Ágelhalás nordmann fenyőn és fenyőlevéltetű kártétele


Ha kertünk mérete engedi, vágjunk bele bártan a gyökeres karácsonyfa beszerzésébe! Amellett, hogy kíméljük a környezetet és támogatjuk a hazai fenyőtermesztőket, néhány év elteltével már saját, égig érő kerti „karácsonyfánkban” gyönyörködhetünk, ami árnyat ad a meleg nyári napokon, és számtalan madárvendéget is a kertünkbe csalogat majd!
 

ÖRÖKZÖLDEK NÖVÉNYVÉDELME A KERTI KISOKOSBAN ⇒

Kerti kalendárium

Áprilisi teendők kiskertünkben

A tavasz második hónapja, ekkor már nem annyira szeszélyes az időjárás, persze rejthet meglepetéseket. Ekkor kap igazán erőre a természet és hoz a kertünkbe életet és ezzel megannyi feladatot.

Májusi teendők kiskertünkben

Ebben a szép tavaszi hónapban csodálatos látványt nyújthat felvirágoztatott kertünk, erkélyünk, de a tennivalóktól se feledkezzünk el.