Kerti kisokos - Örökzöldek kultúra

Az örökzöld cserjék közkedvelt színfoltjai közterületeknek és kerteknek, udvaroknak egyaránt. Számos lomblevelű örökzöldet a díszítésen felül praktikussági okokból is telepítenek, főként térálválasztóként, sövénykerítésként alkalmazva. A teljesség igénye nélkül említhetjük a babérmeggyeket (Prunus sect. Laurocerasus fajcsoport), japán kecskerágót (Euonymus japonicus), turkesztáni szilt (Ulmus pinnato-ramosa), örökzöld puszpángot (Buxus sempervirens), hamisciprust (Callitropsis nootkatensis) is ezen fajok között. A lomblevelű örökzöldek mellett különböző fenyőféléket is fellelhetünk a kínálatban, például a cukorsüvegfenyőket (Picea glauca), duglászfenyőket (Pseudotsuga spp.) vagy a törpefenyőt (Pinus mugo). Kedvelt tulajdonságaik, hogy megfelelő gondozás mellett egész évben díszítenek lombjukkal, és a növények méretét igényeink szerint alakíthatjuk a legtöbb faj esetében.

Örökzöldek környezeti igénye

Az örökzöld cserjék, fák származásukat tekintve igencsak eltérő éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott fajok. Ennek eredménye, hogy lombhullató társaikkal szemben lombozatukat egész évben megtartják. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a növények is megújulnak, így folyamatosan cserélődnek leveleik az év során. Ez a cserélődés önmagában még semmilyen bajt nem jelez. Fényigényüket tekintve a lomblevelűek és tűlevelűek esetében is igaz, hogy fényigényesek, egyenletes fejlődésükhöz folyamatos megvilágítottság szükséges. A lomblevelűek között találhatunk olyan fajokat, amelyek árnyéktűrőek. A vízutánpótlás nem csupán a telepítés után hangsúlyos, hanem a növények életének hátralévő részében is. Ahogy a hőmérséklet nő úgy az örökzöldek is több öntözést igényelnek. Az öntözés időzítése kora reggel vagy az esti órákban a legjobb, így biztosan hasznosul a kijuttatott víz. Javasolt télen is néhány alkalommal öntözni, természetesen fagymentes napokon.

Agrotechnika

Sokat tehetünk örökzöld növényeink egészségéért, ha már telepítéskor figyelünk 1-2 részletre. Az ültetőgödör nagysága alapból meghatározza mekkora területen helyezkedhetnek a növények gyökerei. Ne sajnáljuk a helyet a gyökérzettől és a beiszapoló öntözésről se feledkezzünk el. Mindenképp távolítsuk el a nem lebomló anyagokat a földlabdából, mielőtt elültetjük a növényeket. Itt kell megemlíteni, hogy a cserebogár lárvái, a pajorok ellen talajfertőtlenítő is alkalmazható. A pajorok (amennyiben jelen vannak a talajban) a gyökérzet elrágásával komoly fejtörést okozhatnak nekünk, akár az egész növény gyors pusztulását is. Az ültetési távolság eltérő, ha sövényként vagy szoliterként szeretnénk telepíteni növényünket. Előbbi esetén kb. 1 méter távolságot, míg utóbbi esetén kb. 1,5 méter távolságot érdemes hagyni a növények között.

Örökzöldek tápanyagigénye

Eredeti elterjedésük alapján az örökzöld növények a savanyú, alacsonyabb pH-val rendelkező közegben fejlődnek a legjobban. Éppen ezért érdemes tőzeget adni a talajhoz a megfelelő kémhatás elérése végett. A lombtrágya adagolása szintén hozzájárul ahhoz, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, ezért a növekedési fázis során 1 hónapban egyszer érdemes ezt megtenni. A tápanyagok mellett a talaj sótartalma is meghatározó tényező, a túl magas sótartalmú közeg nem kedvez a növény életben maradásának és fejlődésének.

Örökzöldekre vonatkozó ápolási munkák

A megfelelő előkészítés, telepítés mellett a sövényként használt örökzöldek méretét alakíthatjuk metszéssel. A metszés időzítése a legfontosabb, ez a vegetációs időben kell, hogy megtörténjen. Mindenképp kerülendő, hogy a tél előtt metsszük a növényeket, így ugyanis nem tudnak felkészülni megfelelően a hideg beálltára és könnyedén elfagyhatnak. A metszés funkciója a növények „irányításán” felül az, hogy az ágrendszer és levelek sűrűbbek legyenek, ezáltal mutatósabb, kompaktabb egyedet nevelhessünk.

Növényvédelem

Sajnos gyakorta találkozhatunk azzal a látvánnyal, amikor örökzöldek száradnak, elhalnak. Ennek főként élettani okai lehetnek, de néhány kórokozó, és számos kártevő is megtámadhatja növényünket. Az élettani okok között szerepel a szárazság és aszály vagy a pangó víz, ezek mind hajtásszáradást idéznek elő. A túl sűrű térállás és fényhiány szintén megmutatkozhat a növényünkön, ekkor a belső ágrészek száradnak el. Az alsóbb ágak száradása az útsózás nyomaira hívják fel a figyelmünket. Sőt még a forró kipufogógáz is perzselheti a növényeket, lomblevelű örökzöldek esetén a pikkelylevelek egy szintben száradnak el.