Mit kell tudni az atka kártételéről?

Mit kell tudni az atka kártételéről?

Az atkák ízeltlábúak törzsébe és pókszabásúak osztályába tartozik, melyek testfelépítése, alakja eltérő lehet azok életmódjától. Testük legtöbbször nem szelvényezett, kültakarójuk gyakran lágy, minimális kitint tartalmaz. Egyedfejlődésük az egyik legegyszerűbbek közé tartozik a rovarvilágban: pete, lárva, nimfa, imágó. 
Többségük kisebb, mint 1 milliméter, éppen ezért szabad szemmel nem, vagy igen nehezen vehetőek észre. Legtöbbször a kártételük nyomán kialakuló tünetek során észleljük jelenlétüket. Legyünk figyelmesek a tünetek megállapításakor, mert könnyen összetéveszthető más rovar kártétellel vagy akár gombabetegségekkel is. 

Magyarországon a károsító atkafajok közül növényeinkben valamelyik gubacsatkával, vagy levélatkával illetve takácsatkával találkozhatunk az esetek többségében. Mint oly sok rovar esetében, itt is összefuthatunk monofág, vagy a már említett több tápnövényt is előszeretettel fogyasztó és jól alkalmazkodó polifág egyedekkel.
A kártevő faj pontos azonosítása lehetőséget biztosít a sikeres növényvédelemhez, azonban ez az atkák esetében koránt sem ilyen egyszerű. Mint azt már említettem, méretükből adódóan nagyítóval is ritkán, és csak egyes kifejlett egyedeket tudunk beazonosítani, legtöbbször mikroszkópikus vizsgálatok szükségeltetnek a pontos analízishez. 

Ami igen fontos, az a növényünkön megtelepedő kolónia egyedszámának vizsgálata. Tömeges szaporodásuknak kedvez a tartós, 22 °C hőmérséklet és a relatíve magas páratartalom. Hatékony és gyors szaporodásuknak köszönhetően egyedszámuk exponenciálisan növekszik. Két hét leforgása alatt akár megtízszerezhetik azt. 

Ennek okán a pontos megfigyelés lehet a hatékony védekezés kulcsa. A látható markáns tünetek esetében – mint a levelek sárgulása, hervadása, gubacsok kialakulása-, a populáció nagysága már olyan nagyra növekedett, hogy csak többszöri ismételt kezeléssel tudunk eredményesen védekezi.

 

Kertben gyakran megjelenő atkafajok

Piros gyümölcsfa-takácsatka

Elsősorban a fás szárú növényeken figyelhető meg (almafélék és csonthéjasok). Szívásnyomai nem egybefüggő felületen, foltszerűen jelentkeznek, hanem a levélen elszórtan fehéres foltok formájában. A tüneteket kezdetben csak a korona belsejében jelentkezik, csak később terjed ki a korna szélső részeire. 

PIROS GYÜMÖLCSFA TAKÁCSATKA ALMÁBAN ⇒

 

 

 

 

 

Közönséges takácsatka
 

Egészen szélsőséges körülmények között is megtalálja életfeltételeit, polifág faj (azaz több tápnövénye ismert). Lágy- és fásszárú növények egyaránt kedveli. A növények leveleit szívogatja és nyálával mérgezi azt, a levélzeten kívül bimbókat, virágokat és a fiatal termést is megtámadja. A levélen kezdetben halvány apró foltok jelennek meg ezzel súlyos elváltozást okozva a növény anyagcseréjében. Kártétele felismerhető még a fonáki részen jelentkező pókháló szerű szövedékről is. A szivogatás következtében a fotoszintézis lelassul, leáll és a levelek már idő előtt lehullanak. 

KÖZÖNSÉGES TAKÁCSATKA CSONTHÉJASOKBAN⇒

SZILVA TAKÁCSATKA SZŐLŐBEN⇒

 

Szőlő gubacsatka

Szabad szemmel nem látható, egyedüli tápnövénye a szőlő. Kártétele megfigyelhető a levélen jelentkező gubacsszerű képződésekből: a levél felszíne felpúposodik, fehér vagy rózsaszín a későbbiekben pedig barnuló szöszösödés figyelhető meg. A gubacsok színe a tápnövénytől is függ. A károsított levél nem szárad el és hullik le. A rügyekben telel át. 

SZŐLŐ GUBACSATKÁRÓL BŐVEBBEN⇒

Szőlő gubacsatka kártátele

Szőlő nemezes gubacsatka kártétele

 

Dió nemezes gubacsatka

Egyedüli tápnövénye a dió. Szívogatása nyomán a levél fonákán, erek által határolt felületen fehéres vagy sárgás, nemezes foltok alakulnak ki. A gubacs helyén a levél színe erősen kidomborodik. 

 

Atka kiírtása

Az atkák elleni kémiai növényvédelem esetében fontos, hogy a készítmény jól felszívódjon, mivel a gubacsatkák életmódja miatt a kártevő rejtve van, a takácsatkák pedig legtöbbször a levelek fonákán helyezkednek el. 
Viszont kiemelném a védekezés hatékonyságának sikeressége érdekében, hogy a szóban forgó kártevők esetében igen gyakran kialakul egy hatóanyagra a rezisztencia, így itt igen fontos az okszerű szerrotáció.
Azt is fontos figyelembe venni, hogy nincs olyan „csodaszer”, amely minden fejlődési stádiumában bántaná az atkákat. Azok a taglózó hatású készítmények, amelyek a mozgó egyedeket gyérítik, tojás alakban nem károsítanak. Vannak azonban olyan hatóanyagok, amelyek a fejlődésmenetben gátolják az atkákat, így a pete, lárva, nimfa alakokat viszik hatékonyabban. Gyakran előfordul, hogy a széles hatásspektrummal rendelkező készítmények a ragadozó atkákat is gyérítik, így a károsító atkák esetében hirtelen ugrik meg a populáció.

A hatékony védekezés érdekében több fegyvert is bevethetünk, én azonban a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást, a kémiai gyérítést, a növényvédő szeres kezelést emeltem eddig ki.
Zárt közegben (pl.: fóliasátor, üvegház) eredményesen lehet védekezni ragadozó szervezetek, ragadozó atkák bevetésével és felszaporításával, öntözéssel és gyakori szellőztetéssel, vagy a talaj nitrogén tartalmának csökkentésével.
A Zoom 11 SC⇒ esetében nyugodtabbak lehetünk, mivel a kártevő atkákra van gyérítő hatással, a hasznos szervezeteket kíméli. A permetezést a kártevő atkák megjelenésének és felszaporodásának kezdetén kell elvégezni. Egy vegetációs időszakban egyszer alkalmazzuk a készítményt, a rezisztencia kialakulásának veszélye érdekében. A permetlé mennyiséget a kezelt kultúra nagyságához igazítsuk. Nem szabad elfeledkezni az olajos lemosó permetezésről tavasszal és ősszel, amellyel gyéríthetjük az állományt (Agrokén).

Kerti kalendárium

Augusztusi teendők kiskertünkben

A nyár talán legmelegebb napjai következnek, amikor is folytatódhat a betakarítás, majd a befőzés vagy fagyasztás, a raktározás télre.

Szeptemberi teendők kiskertünkben

Az ősz első hónapjában még élvezhetjük az utolsó napsugarakat, nagy sétákat tehetünk a sárguló lombú parkokban, de virágoskertünk még nyíló virágjait is csodálhatjuk.