Mi rágta meg a gyümölcsfáim virágát? – mindent a bundásbogárról

A sikeres virágfejlődés és megporzás az azévi termés elengedhetetlen feltétele: csak az ép, termékenyült virágból fejlődik egészséges gyümölcs. A virágokat a tavaszi fagyokon és a kórokozókon (például moniliniás hajtáspusztulás, őszibarack tafrinás betegsége) felül egy kártevő rovar, a bundásbogár is tizedelheti a tavaszi időszakban. Ismerkedjünk meg vele kicsit közelebbről is!

A csupaszőr pollenfaló

A bundásbogár (Epicometis hirta) a cserebogárfélék rokonságába tartozik, de sokkal kisebb méretű közismert rokonainál: a kifejlett egyed testhossza csupán 1-1,5 cm. Az imágó sötét, feketésszürke színű, a fedőszárnyain jellegzetes piszkosfehér foltos mintázattal. Gyenge repülő, de erős, izmos lábaival kitűnően mászik és kapaszkodik. A kifejlett bogár testét vastagon borítják a hosszú, sűrű kitinszőrök, innen kapta elnevezését is. A kártevő zavarás hatására a katicabogarakéhoz hasonló bűzös váladékot bocsájt ki, így a természetes ellenségek kevésbé fogyasztják. Az imágónak a többi cserebogárféléhez hasonlóan rágó szájszerve van, mellyel a növények virágzataiban táplálkozik: elsősorban pollent fogyaszt, de gyakran kirágja a teljes termőtájékot (a porzókat és a bibéket egyaránt): az ilyen virágból termés nem fejlődik, sziromhullást követően terméketlenül lehull a fáról.

bundásbogár és kártétele

Életmód és tápnövénykör

A kártevőnek évente szigorúan egy nemzedéke fejlődik, az imágó telel a talajban. Március elejétől az első tavaszi felmelegedések idején a kifejlett bogár a felszínre mászik, és eleinte különböző gyomnövényeken (nagy kedvence a pongyola pitypang), majd később az éppen virágzó gyümölcsfákon (elsősorban almán, körtén és cseresznyén, de más csonthéjasokon is előfordulhat) érési táplálkozást folytat. Bár a gyümölcsfák jó terméshozásához általában viszonylag kevés virág termékenyülése is elegendő (fajtól függően elég, ha a virágok 10-30%-ából fejlődik később termés), ennek ellenére a bundásbogarak kártétele mégis jelentős lehet. Ennek oka elsősorban az, hogy a bogarak az egymáshoz közel elhelyezkedő virágokat fogyasztják, így a kártétel következtében a fák egyes koronarészein egyáltalán nem kötődik termés, míg más koronarészeken túlkötődés következik be. A bundásbogár párosodást követően a tavasz második felétől a talajba rakja tojásait, de a rajzás (így a kártétel is), egészen május végéig-június elejéig elhúzódhat. A kisméretű pajorok különböző gyomnövények hajszálgyökerein fejlődnek, kárt nem okoznak. A kifejlett pajorok nyár végén a talajban , gubóban bábozódnak, a frissen kifejlett imágó a következő tavaszig nyugalomban marad a talaj felszíne alatt.

bundásbogár kártétele

A védekezés lehetőségei

Látható, hogy a súlyos kártétel megelőzésének érdekében gradációs években szükség lehet a bundásbogarak elleni direkt védekezésre is. Az imágók tavaszi megjelenését az első virágzó pitypangok, majd a gyümölcsvirágok folyamatos megfigyelésével tudjuk szignalizálni. Kisebb kertekben kielégítő védelmet nyújthat a fáinkon megjelenő bogarak összegyűjtése és elpusztítása. Ismert a bundásborár szexferomonja is: ezt mind a kártétel előrejelzésére, mind tömegcsapdázásra sikeresen alkalmazhatjuk. A vegyszeres védekezés legfőbb nehézsége, hogy a bundásbogár imágók kártétele egybeesik a virágzással, amikor a gyümölcsfáinkat a megporzó méhek is intenzíven látogatják. Ennek következtében amennyiben piretroiddal (K1, Full 5 CS) védekezünk, azt kizárólag méhkímélő technológiával juttathatjuk ki a gyümölcsfáinkra, így azonban a szer bundásbogarakra kifejtett hatása is gyengébb lesz. A neonikotinoid Spilan 20SG ezzel szemben alkalmazható nappal is a gyümölcsfák virágzásának idején, azonban a szer ilyen esetben nem kombinálható azolszármazék gombaölő szerrel (pl. tebukonazol hatóanyag), mert ebben az esetben ismét szükségessé válik a méhkímélő technológia alkalmazása.

ALMA NÖVÉNYVÉDELME⇒