Talajlakó kártevők a kertben

A talajban élő kártevő rovarok (úgynevezett terrikol kártevők) megjelenése rejtett életmódjuk következtében ugyanakkor általában sokáig észrevétlen marad: a föld feletti részek hervadása és pusztulása gyakran már a gyökérzet szinte teljes pusztulását követően jelentkezik, ekkor a növény sajnos általában már menthetetlen. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a talajban élő károsítók növényvédő szerekkel csak korlátozottan érhetők el, így az igazi megoldást általában csak a megelőző növényvédelem nyújthatja. Vegyük sorra a leggyakoribb terrikol kártevőket, és a védekezés lehetőségeit!

A cserebogarak

Több éves fejlődésű rovarok, pajorjuk a talaj felszíne alatt a gyökereken táplálkozik, csak a kifejlett bogár mászik a felszínre szaporodás céljából. Ez a jól ismert cserebogárrajzás. Kertünkben elsősorban a májusi (Melolontha melolontha) és az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani), míg homoktalajon a kalló cserebogár (Polyphylla fullo) nagyméretű, C betű alakú pajorjaival találkozhatunk. A cserebogár lárva nem válogatós, gyakorlatilag bármilyen zöldség-, dísz- vagy gyümölcstermő növény gyökereit képes tövig rágni, ezáltal gyakran teljes pusztulást okozva. Komoly egyedszámukra elsősorban sokáig gyomosan hagyott, vagy erdő melletti kertekben számíthatunk: ha a terület földjében a gyökerek száma a művelés következtében drasztikusan lecsökken, az éhező cserebogárpajorok jobb híján az ültetett kultúrnövények gyökérzetén sereglenek össze, ezáltal súlyos kártételt okozva. Ültetés előtt ezért mindenképpen ajánlott a terület cserebogár-fertőzöttségét felmérni, ehhez az úgynevezett kvadrát módszer a leghatásosabb eljárás. A vizsgálni kívánt területen 1x1 méteres négyzeteket jelölünk ki, majd a talajt ezekben a négyzetekben két ásónyom mélységben átvizsgáljuk pajorok után kutatva. Ha a pajorok átlagos száma kvadrátonként meghaladja az egyet, a telepítést el kell halasztani, vagy talajfertőtlenítést (Picador 0,8 MG) kell végezni. Az április-májusban más károsítók ellen végzett növényvédőszeres kezelések (K1, Full 5 CS, Spilan 20 SG) általában az érési táplálkozást folytató cserebogár imágók számát is hatékonyan csökkentik. Figyelem! A cserebogarak rokonságába tartozó aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) pajorja bár hasonlít a cserebogárpajorhoz, de korhadéklakó, így kárt nem okoz. Főleg komposzthalmokban találkozhatunk vele, mint hasznos lebontó szervezettel.

rozsabogár és rozsóbogár pajor

 májusi cserebogár

 erdeicserebogár

 kalló cserebogár

A drótférgek

A pattanóbogarak (Elateridae család) lárvái a rézvörös színű, kemény testű, hosszúkás drótférgek. Elsősorban lágyszárú növények gyökereit fogyasztják, de gyakran a burgonyagumókat és a sárgarépa karógyökereit is teljesen átfurkálják, így fogyaszthatatlanná téve azokat. A kártételi küszöbérték 3-4 drótféreg kvadrátonként, nagyobb előfordulás esetén a vetéssel-ültetéssel egy időben kijuttatott Picador 0,8 MG hatékony védelmet biztosít a kártevő ellen.

drótféreg azaz pattanóbogár lárva

pattanóbogár imágó

A vakondtücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)

A népnyelv által lótetűnek is nevezett egyenesszárnyú rovar kakukktojás a listán, mert nem növényevő, hanem ragadozó. Ennek ellenére komoly károkat okozhat a zöldségeskertben és a szamócában, mivel miközben zsákmánya után kutat, erős fogólábaival elvágja az útjába kerülő gyökereket, így foltokban komoly pusztítást is végezhet. Egy egyed két évig is elél, és bármilyen hihetetlen, éjszakánként szárnyra is kap, így gyakran új területeket „túr fel” a zsákmányállatok reményében. Védekezés cinkfoszfid hatóanyaggal, vagy speciális ragadozó fonálférgek kijuttatásával lehetséges.

vakondtücsök azaz lótetű

További talajlakó kártevők

A klasszikus, polifág terrikol kártevőkön felül léteznek olyan specialista károsítók is, melyek egyes növényfajok föld alatti részeit károsítják. A tavaszi káposztalégy (Delia radicum) tojásait a káposztafélék és a retek tövéhez rakja, a fejlődő nyüvek a talaj felől felélik a fejlődő főgyökeret vagy a retekgumót. A fésűslábú viráglégy (Delia platura) a kelő bab gyökereit éli fel, ezáltal hiányos, satnya kelést okozva. A vetési bagolylepke (Scotia segetum) a köznyelv által csak mocskospajornak nevezett hernyója különböző zöldségfélék gyökérnyaki részét fogyasztja el. Az itt felsorolt kártevőkről további információt a Kerti Kisokos-ban olvashattok. A szintén talajból károsító fonálférgekkel Kertben károsító fonálférgek című bejegyzésünkben foglalkoztunk részletesen.