A kajszi gutaütésszerű elhalása

A kajszi gutaütésszerű elhalása

A kajszi az egyik legkedveltebb gyümölcsfajunk: a nyár derekán érő gyümölcsei frissen fogyasztva üdítő csemegék, míg a „nagyi receptje” által készített házi sárgabaracklekvár, vagy a házi aszalványkészítés segítségével egész évben élvezhetjük a termések kiváló zamatját.

A kajszi sajnos a kényesebb gyümölcsfák közé tartozik: nem megfelelő fekvésbe ültetve a termést a legtöbb évben már a márciusi virágzáskor „leszüretelik” a kisugárzási fagyok, a lombozatot foltbetegségek (apiognomónia, sztigmina) és újabban a levéltetvek (részletesen lásd a Fatudor Magazin 2022 tavaszi számában), míg a termést különböző károsítók (barackmoly, keleti gyümölcsmoly, darazsak, szilvahimlő vírus) pusztíthatják. A legtöbb károsító ellen növényvédőszeres kezelésekkel szerencsére eredményesen fel tudjuk venni a harcot, azonban van a kajszinak egy gyógyíthatatlan, ugyanakkor a növény pusztulását okozó betegsége, a gutaütésszerű elhalás, ami ellen csak megelőző jelleggel, és kis hatékonysággal tudjuk felvenni a harcot. Ismerkedjük meg kicsit részletesebben vele!


A kajszi gutaütésszerű elhalásának tünetei

A gutaütésszerű elhalás alattomos betegség: a fertőzött fa akár évekig sem mutat tüneteket, majd hirtelen, általában a nyár derekán egyik napról a másikra egész vázágak, vagy sok esetben az teljes fa lombozata elhervad, elsárgul, és néhány nap elteltével teljesen elszárad. A hirtelen pusztulás oka a kórokozók biológiájában keresendő: a betegséget okozó kórokozók (több faj együttes jelenléte okozza a tüneteket, erre a későbbiekben még visszatérünk) évekig a kajszifa szállítónyalábjaiban élnek, és azokat szép lassan eltömítik. A fa egy ideig együtt tud élni a betegséggel, azonban tipikusan az első nagy nyári hőhullámok idején, különösen, ha sok fejlődő termés is növekszik a fán, a beszűkült szállítónyalábok már nem képesek megfelelő mennyiségű vizet szállítani a gyökerekből a kajszifa koronájába. A növény anyagcseréje ilyenkor összeomlik, ez okozza a hervadást. Mivel a kórokozók elsősorban a vastagabb ágakban vagy a törzsben szaporodnak el nagy mértékben, gyakori az egész koronarészeket, vagy a teljes fát érintő pusztulás. Bár a gutaütésszerű elhalás általában hirtelen jelentkezik, néhány figyelmeztető jelet már korábban észlelhetünk: a levelek kicsit fakóbb zöld színűek, enyhén kanalasodnak, a fertőzött vázágakon gyakori az erős mézgafolyás és a nagyméretű, rákos sebek megjelenése. 

Kezdődő gutaütés (halványzöld, kanalasodó levelek)

Kezdődő gutaütés (halványzöld, kanalasodó levelek)

 

Sok kis kórokozó együtt nagy bajt csinálhat

A kajszi gutaütésszerű betegsége esetében nem igaz az a gyakori megfigyelés, hogy egy növényi betegséget egy jól meghatározható kórokozó vagy kártevő okoz. A gutaütés komplex betegség: a károsított ágakból különböző növényi kórokozók (monilinia, pszeudomonász, sugárgombák, szilvahimlő vírus, növényi fitoplazmák) is kimutathatók, melyek a kedvezőtlen élettani tényezők (vízhiány, tápanyaghiány, túlzottan meszes vagy levegőtlen talaj) következtében legyengült kajszifák pusztulását okozhatják. A gutaütésszerű elhalás nagyon súlyos betegség: még a rendszeres növényvédelemben részesített kajsziültetvényekben is évente 10-ből egy fa gutaütést kap, az arány a házikerti kajszifák esetében még rosszabb.

Kéregrák gutaütéses kajszi törzsén

Kéregrák gutaütéses kajszi törzsén

Gutatütéses kajszifa törzsének metszete. Jól láthatók az elhalt ágrészek, és az eltömődött szállítónyalábok

Gutatütéses kajszifa törzsének metszete. Jól láthatók az elhalt ágrészek, és az eltömődött szállítónyalábok

 

A védekezés lehetőségei

Mivel a betegséget okozó kórokozók a vázágak mélyén élnek, itt növényvédőszerekkel sajnos nem érhetjük el őket, a védekezés kizárólag megelőző jelleggel lehetséges. Fő cél a kórokozók behatolásának megakadályozása, ami már a faiskolában megkezdődik: csak megbízható helyről, certifikált kajszicsemetét vásároljunk, így elkerülhető, hogy a fa már ültetésekor fertőzött legyen. Az egyes kajszifajták betegséggel szembeni érzékenysége nagymértékben eltér: a napjainkban divatos külföldi fajták helyett javasolt a hazai viszonyokhoz sokkal jobban alkalmazkodó magyar fajták (’Gönci magyarkajszi’, ’Ceglédi’ fajtasorozat, ’Pannónia’) ültetése. Későbbiekben legfontosabb megelőzési eljárás a metszés helyes kivitelezése: tavaszi metszés esetén a kajszit későn, pirosbimbós állapottól a termések kötődésének idejéig metsszük, mert ilyenkor a sebek már gyorsan záródnak, és magasabb hőmérsékleten a kórokozók aktivitása is kisebb. Az 1 cm-nél nagyobb átmérőjű metszsebeket mindig gondosan zárjuk le! Csökkenti a fertőzés esélyét az őszi (levélripacsok okozta behatolási kapu) és a tél végi alapos, rezes (Hydrostrar, Meteor, Champion Gold, Cuproxat FW) lemosó permetezés is. Ügyeljünk a fa megfelelő tápanyag ellátottságára (Kiskertész Lubofos 0-12-20, Kiskertész NPK 15-15-15, Omex Ferti I), mert a jó kondícióban lévő fa az esetleges fertőzést is hosszabb ideig tolerálja. Az elpusztult fákat haladéktalanul távolítsuk el és semmisítsük meg, így csökkentve a kórokozók átvitelét további, még egészséges fáinkra. Bár a részleges gutaütést szenvedett fákat az elpusztult ágak eltávolításával még-ideig óráig „megmenthetjük”, de tapasztalatok szerint rövidesen teljes pusztulásra számíthatunk, ugyanakkor a kórokozók nagymértékben szóródnak ezekből a fertőzött fákból, eltávolításuk tehát mielőbb javasolt. Fertőzött kajszifa helyére ne ültessünk kajszit vagy más csonthéjast, a betegség ugyanakkor az almatermésűekre nem jelent veszélyt. Kis figyelmességgel a kajszifáink is szép kort megérhetnek, itt is igaz azonban a mondás, hogy a kertész „vigyázó szeme” és állandó gondoskodása hizlalja a termést!
 

Kerti kalendárium

Márciusi teendők kiskertünkben

A tavasz első hónapjában érdemes előkészítenünk zöldségeskertünk talaját, amelybe a hónap végén a korai zöldségeket vethetjük el.

Áprilisi teendők kiskertünkben

A tavasz második hónapja, ekkor már nem annyira szeszélyes az időjárás, persze rejthet meglepetéseket. Ekkor kap igazán erőre a természet és hoz a kertünkbe életet és ezzel megannyi feladatot.