A kajszi az egyik legkedveltebb gyümölcsfajunk: a nyár derekán érő gyümölcsei frissen fogyasztva üdítő csemegék, míg a „nagyi receptje” által készített házi sárgabaracklekvár, vagy a házi aszalványkészítés segítségével egész évben élvezhetjük a termések kiváló zamatját.
A kajszi sajnos a kényesebb gyümölcsfák közé tartozik: nem megfelelő fekvésbe ültetve a termést a legtöbb évben már a márciusi virágzáskor „leszüretelik” a kisugárzási fagyok, a lombozatot foltbetegségek (apiognomónia, sztigmina) és újabban a levéltetvek (részletesen lásd a Fatudor Magazin 2022 tavaszi számában), míg a termést különböző károsítók (barackmoly, keleti gyümölcsmoly, darazsak, szilvahimlő vírus) pusztíthatják. A legtöbb károsító ellen növényvédőszeres kezelésekkel szerencsére eredményesen fel tudjuk venni a harcot, azonban van a kajszinak egy gyógyíthatatlan, ugyanakkor a növény pusztulását okozó betegsége, a gutaütésszerű elhalás, ami ellen csak megelőző jelleggel, és kis hatékonysággal tudjuk felvenni a harcot. Ismerkedjük meg kicsit részletesebben vele!
A gutaütésszerű elhalás alattomos betegség: a fertőzött fa akár évekig sem mutat tüneteket, majd hirtelen, általában a nyár derekán egyik napról a másikra egész vázágak, vagy sok esetben az teljes fa lombozata elhervad, elsárgul, és néhány nap elteltével teljesen elszárad. A hirtelen pusztulás oka a kórokozók biológiájában keresendő: a betegséget okozó kórokozók (több faj együttes jelenléte okozza a tüneteket, erre a későbbiekben még visszatérünk) évekig a kajszifa szállítónyalábjaiban élnek, és azokat szép lassan eltömítik. A fa egy ideig együtt tud élni a betegséggel, azonban tipikusan az első nagy nyári hőhullámok idején, különösen, ha sok fejlődő termés is növekszik a fán, a beszűkült szállítónyalábok már nem képesek megfelelő mennyiségű vizet szállítani a gyökerekből a kajszifa koronájába. A növény anyagcseréje ilyenkor összeomlik, ez okozza a hervadást. Mivel a kórokozók elsősorban a vastagabb ágakban vagy a törzsben szaporodnak el nagy mértékben, gyakori az egész koronarészeket, vagy a teljes fát érintő pusztulás. Bár a gutaütésszerű elhalás általában hirtelen jelentkezik, néhány figyelmeztető jelet már korábban észlelhetünk: a levelek kicsit fakóbb zöld színűek, enyhén kanalasodnak, a fertőzött vázágakon gyakori az erős mézgafolyás és a nagyméretű, rákos sebek megjelenése.
Kezdődő gutaütés (halványzöld, kanalasodó levelek)
A kajszi gutaütésszerű betegsége esetében nem igaz az a gyakori megfigyelés, hogy egy növényi betegséget egy jól meghatározható kórokozó vagy kártevő okoz. A gutaütés komplex betegség: a károsított ágakból különböző növényi kórokozók (monilinia, pszeudomonász, sugárgombák, szilvahimlő vírus, növényi fitoplazmák) is kimutathatók, melyek a kedvezőtlen élettani tényezők (vízhiány, tápanyaghiány, túlzottan meszes vagy levegőtlen talaj) következtében legyengült kajszifák pusztulását okozhatják. A gutaütésszerű elhalás nagyon súlyos betegség: még a rendszeres növényvédelemben részesített kajsziültetvényekben is évente 10-ből egy fa gutaütést kap, az arány a házikerti kajszifák esetében még rosszabb.
Kéregrák gutaütéses kajszi törzsén
Gutatütéses kajszifa törzsének metszete. Jól láthatók az elhalt ágrészek, és az eltömődött szállítónyalábok
Mivel a betegséget okozó kórokozók a vázágak mélyén élnek, itt növényvédőszerekkel sajnos nem érhetjük el őket, a védekezés kizárólag megelőző jelleggel lehetséges. Fő cél a kórokozók behatolásának megakadályozása, ami már a faiskolában megkezdődik: csak megbízható helyről, certifikált kajszicsemetét vásároljunk, így elkerülhető, hogy a fa már ültetésekor fertőzött legyen. Az egyes kajszifajták betegséggel szembeni érzékenysége nagymértékben eltér: a napjainkban divatos külföldi fajták helyett javasolt a hazai viszonyokhoz sokkal jobban alkalmazkodó magyar fajták (’Gönci magyarkajszi’, ’Ceglédi’ fajtasorozat, ’Pannónia’) ültetése. Későbbiekben legfontosabb megelőzési eljárás a metszés helyes kivitelezése: tavaszi metszés esetén a kajszit későn, pirosbimbós állapottól a termések kötődésének idejéig metsszük, mert ilyenkor a sebek már gyorsan záródnak, és magasabb hőmérsékleten a kórokozók aktivitása is kisebb. Az 1 cm-nél nagyobb átmérőjű metszsebeket mindig gondosan zárjuk le! Csökkenti a fertőzés esélyét az őszi (levélripacsok okozta behatolási kapu) és a tél végi alapos, rezes (Hydrostrar, Meteor, Champion Gold, Cuproxat FW) lemosó permetezés is. Ügyeljünk a fa megfelelő tápanyag ellátottságára (Kiskertész Lubofos 0-12-20, Kiskertész NPK 15-15-15, Omex Ferti I), mert a jó kondícióban lévő fa az esetleges fertőzést is hosszabb ideig tolerálja. Az elpusztult fákat haladéktalanul távolítsuk el és semmisítsük meg, így csökkentve a kórokozók átvitelét további, még egészséges fáinkra. Bár a részleges gutaütést szenvedett fákat az elpusztult ágak eltávolításával még-ideig óráig „megmenthetjük”, de tapasztalatok szerint rövidesen teljes pusztulásra számíthatunk, ugyanakkor a kórokozók nagymértékben szóródnak ezekből a fertőzött fákból, eltávolításuk tehát mielőbb javasolt. Fertőzött kajszifa helyére ne ültessünk kajszit vagy más csonthéjast, a betegség ugyanakkor az almatermésűekre nem jelent veszélyt. Kis figyelmességgel a kajszifáink is szép kort megérhetnek, itt is igaz azonban a mondás, hogy a kertész „vigyázó szeme” és állandó gondoskodása hizlalja a termést!
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.