Mi lyuggatta ki a gyümölcsfáim levelét? – a fásszárú növények tavaszi lombkárosítói

A kárképet különböző tavasszal aktív kártevők okozzák, melyek közös jellemzője a rágó szájszerv: ennek segítségével hasítják ki és aprítják fel az elfogyasztott növényi részeket. Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről a különböző fajokkal és a védekezés lehetőségeivel!

Araszolólepkék: téli rajzás, tavaszi kártétel

Gyümölcsfáinkon elsősorban a kis téliaraszoló (Operopthera brumata) és a nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) hernyóinak kártételére kell számítanunk a tavaszi időszakban, elsősorban erdő menti kiskertekben. A két faj biológiáját részletesen ismertettem egy korábbi bejegyzésben, most csak annyit érdemes megemlíteni, hogy mindkét kártevőfaj ősszel rajzik, és a nőstény által lerakott tojások telelnek át különböző erdei fafajokon. Tavasszal a frissen kikelt lárvák vékony selyemszálon csüngve a szelek hátán vitorláznak be kertünkbe. A nagyétvágyú araszolóhernyó (nevét jellegzetes mozgásáról kapta) a gyümölcsfák frissen kifeslett rügyein és lomblevelein károsít: a levelekbe nagy, szabálytalan alakú lyukakat rág, a károsított hajtásvégeken gyakran szövedék is megjelenik. A kártétel cseresznyén és meggyen különösen súlyos is lehet, mivel a hernyó előszeretettel fogyasztja az éppen kötődött terméskezdeményeket is, ezáltal a károsított fákon akár komoly termésveszteség is bekövetkezhet. Külön említést kell tennünk még az ékköves faaraszolóról (Boarmia gemmaria) is: a kártevő fejlett hernyó alakban telel, az ébredő araszolóhernyók tavasszal a szőlőtőkék rügyeit fogyasztják, „kivakítva” a szemeket. Mivel a szőlő virágrügyei már az előző nyáron kialakultak a rügyek belsejében, így a károsított tőkéken teljes terméskiesést is tapasztalhatunk.

kis téli araszoló kártétele kajszin

kis téli araszoló hernyója

Lombfogyasztó ormányosok

Az ormányosbogarak közül már a lombfakadástól számíthatunk a különböző lombormányosok (Phyllobius spp.) kártételére. A kifejlett imágók rövid ormányának végén rágó szájszerv található, ezzel okozza jellegzetes kártételét: a gyümölcsfák fiatal lombleveleinek széléről többé kevésbé szabályos alakú karéjokat hasít ki, így csökkentve a lombfelületet. Párosodást követően a kikelő lárvák a talajban fejlődnek tovább, károkat már nem okoznak.

A nagyobb testméretű, ragyogó fémesen csillogó színű szivarsodró- és bíborszínű eszelény (Bytiscus betulae és Rhynchites bacchus) is imágó alakban telel. Tavasszal a párosodást megelőzően érési táplálkozást folytatnak: ekkor gyümölcsfák és elsősorban a szőlő duzzadó rügyeit odvasítják. A párosodást követően a nőstény jellegzetes „fészket” készít tojásai számára: gyümölcsfák, nyárfák vagy szőlő néhány levelét összesodorja, majd szájszervével átrágja a levélnyeleket, így a lárvák a fonnyadó-hervadó sodratok védelmében fejlődhetnek. Az imágó nyár végére fejlődik ki, majd telelőre vonul.

repcebecő ormányos

mogyoróormányos⇒

aranyos eszelény⇒

A védekezés lehetőségei

Bár a tavaszi lombfogyasztók a kisebb jelentőségű kártevők közé tartoznak, de nagymértékű felszaporodás esetén az elfogyasztott lombozat csökkentheti növényeink kondícióját, továbbá a kis téliaraszoló gyümölcskártétele, és az ékköves faaraszoló rügykártétele komoly termésveszteséget is okozhat, így a védekezést megelőző jelleggel tanácsos elvégezni. Az ékköves faaraszolónak létezik feromoncsapdája is, míg a többi említett kártevő betelepülését növényeink folyamatos megfigyelésével tudjuk szignalizálni. A védekezést korán elvégezve a még a növények felszínén tartózkodó alakokat könnyűszerrel elérhetjük kontakt szerekkel is, ilyenkor a hideg időjárás esetén is hatékony piretroid hatóanyagok (K1, Full 5CS, deltametrin) használata javasolt. Április közepétől a lomblevelek védelmében károsító rovarok ellen jobb hatékonyságú a felszívódó Spilan 20SG, illetve a téliaraszolók hernyója ellen a szintén felszívódó Coragen 20SC alkalmazása. A növényvédelmi kezelés összeköthető a gyümölcsdarazsak, cserebogarak és levéltetvek elleni tavaszi védekezéssel. Mivel a permetezés optimális időpontja gyakran egybeesik a gyümölcsfák virágzásával, ügyeljünk megporzó barátaink egészségére is: mindig tartsuk be a használt növényvédőszer címkéjén olvasható méhveszélyességi előírásokat, szükség szerint alkalmazzunk méhkímélő technológiát!