Biológiai növényvédelem esetén nem lehet permetezni???

Ebben az esetben makroszervezeteket, rovarokat, gombákat, baktériumokat és vírust használunk, hogy megvédjük a növényünket a károsítóktól, illetve segítsük a beporzást amennyiben a kultúrnövény generatív részeit fogyasztjuk, mint „termést”. Sokan jogosan gondolják azt, hogy akkor ennek alkalmazásával „bio” vagy „okö” terméket fogunk előállítani, azonban a kép ennél sokkal árnyaltabb.

Kapható például a kereskedelmi forgalomban olyan növényvédőszer amely az almamolyt (Cydia pomonella) annak a granulózis vírusával írtja így teljesen szelektív. Az állatnak lényegében kilyukad a gyomra miután fogyasztott a vírussal kezelt növényi részből, majd szepszisben elpusztul. Azonban nem csak állatok ellen, kórokozók ellen is védekezhetünk biológiai módon. Az almatermésűek tűzelhalása ellen például megtalálható a növényvédőszerek között az Aureobasidium pullulans var. pullulans nevű baktérium, mely kompetítor módon elfoglalja a helyet az Erwinia amylovora ellen, így az nem tudja megfertőzni a növényt. Ezeken kívül kapható számos mikoparazita gomba, melyek parazitálják a kártevő gombák szaporítóképleteit, illetve micéliumát. Sőt, rovarokat felemésztő gombafaj is található a termékek között.

Természetesen mint mindennek, annak a biológiai növényvédelemnek is vannak határterületei, ilyen például a légtértelítés, mely során a kártevő állat szexferomonját juttatják a légtérbe nagy koncentrációban diszpenzerek segítségével, így a párosodni kívánó hím nem fogja megtalálni a nőstényt. A feromonoknak többféle felhasználása is létezik ezen kívül, használhatók a kártevők felbolygatására permetezés előtt, így növelve a kezelés hatékonyságát. Emellett a diszpenzerek többsége behelyezhető csapdába, így gyérítve az imágók egyedszámát a területen, azonban ennek a módszernek az elsődleges célja a rajzásmegfigyelés és a rajzáscsúcs meghatározása, ezek alapján lehet időzíteni a kezelést (biofix módszer). A feromonok kombinálhatók színcsapdákkal, illetve a színcsapda önmagában is alkalmas a kértevő indikálására, megfigyelésére, ezek is segítenek a védekezés idejének meghatározásában. 

Na de térjünk vissza a hasznos rovarokhoz. Ez a biológiai növényvédelem legelterjedtebb területe, mely esetben atkákat, fürkészdarazsakat, és bizony bizonyos poloskafajokat juttatunk ki a növényállományba a kártevők ellen. Ezek aztán a kártevő parazitálásával, illetve elfogyasztásával segítenek a kártevőt a gazdasági kárküszöb alatt tartani. Ne felejtsük el, a növényvédelem során sosem egy adott faj teljes kiirtása a célunk, kizárólag a gazdasági kárküszöb alatt tartása. Ragadozó és parazitoid segítőink pedig beállítanak egy egyensúlyi állapotot, mely a kárküszöb alatt van.

Azonban sajnos nem minden kártevő ellen találták meg és sikerült eddig felszaporítani a természetes ellenségét, illetve felléphetnek olyan gombás betegségek melyek ellen nincs mikoparazita gomba, így a hasznos szervezetek alkalmazása mellett szükség lehet növényvédőszeres kezelésekre. A legtöbb gombaölőszer egyébként nem árt a kis segítőinknek, kivétel ez alól az összes kéntartalmú növényvédőszer, az atkák ugyanis érzékenyek a kénre. Azonban bármilyen hihetetlenül is hangzik, a rovarölőszerek közül sem mind káros rájuk. A tripszek (pl. Frankliniella occidentalis) ellen kijuttatott állatok (Amblyseius swirskii, Orius laevigatus) mellett mindenféle nagyobb károsodás nélül alkalmazhatók például az acetamiprid, spiromezifen, spirotetramat, spinozad és azadirachtin, valamint az atkaölő szerek közül a hexitiazox, bifenazát és fenpiroximát hatóanyagok, utóbbi kettő nagyobb körültekintést igényel. Fontos, hogy az állatoknak kihelyezésükkor legyen tápláléka, illetve ez későbbi szaporodásukhoz is elengedhetetlen. Így például ha egy levéltetű-ölő szerrel kezeljük az állományunkat, ne számítsunk a levéltetű-fürkészek jelenlétére, mivel sikeres kezelés esetén megszüntettük az élőhelyüket (a fürkész a levéltetűben fejlődik ki). 

Megfelelő odafigyeléssel tehát a hasznos szervezeteink „kiegészítésére” juttathatunk ki rovarölő permetszereket, azonban mindenképpen tájékozódjunk mielőtt meggondolatlanul permetezünk és megöljük a kis barátainkat. Érdemes kikérni egy növényorvos véleményét, illetve több makroszervezetet forgalmazó cég készített mobilapplikációt, melyben tájékozódhatunk fajszinten a rovarok hatóanyag-érzékenységéről. 
 

Aphidius colemani által parazitált levéltetvek

Aphidius colemani által parazitált levéltetvek