Hogyan előzzük meg a hagyma betegségeit?
A hagyma - amely leginkább gyűjtőfogalom, hiszen a növény számos fajtáját termesztjük - a legismertebb növények között van, számos főtt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát. Közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg. Élelmiszerként az egész világon elterjedt. Orvosi szempontból pedig több mint 40 olyan betegség ismert, melynek kezelése során hatékonynak találták a hagymafogyasztást. A hagymafélék nagyon sok olyan, biológiai szempontból hatékony molekulát tartalmaznak, melyek hatása más növényekből is jól ismert. Legfontosabbak ezek közül a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, valamint a flavonoidok (gyógyhatású vegyületek).
Ahhoz azonban, hogy kertünkből friss házi termesztésű hagyma kerüljön az asztalunkra fel kell vennünk a harcot a hagymaféléket megtámadó betegségekkel. És ami a legfontosabb mindezt időben kell elkezdnünk!
HAGYMA BETEGSÉGEI
Hagymaperonoszpóra
1.) A hagymát megtámadó kórokozói közül a hagymaperonoszpóra okozza a legnagyobb kárt. Az első tünetek a leveleken jelennek meg sárgára fakuló kisebb elszíneződések alakjában. A fertőzött növény levelei lankadnak, lefelé csüggednek, elhalnak. Erős fertőzés esetén a levelek gyakran összecsavarodnak, a maghozó szárak sárgulnak, megtörnek és vagy egyáltalán nem hoznak magokat. A gomba a talajban maradt beteg levelekben telel át, a spórák az új hagymák légzőnyílásain keresztül fertőznek. A nyári időjárás döntő a fertőzés szempontjából. Ha ilyenkor (június, július) sok a csapadék vagy legalábbis gyakoriak a harmatos éjszakák, akkor a hagymaperonoszpóra nagyon gyorsan elhatalmasodik. A védelem több fontos szabály betartását igényli: négy éven belül ne kerüljön ugyanarra a helyre hagyma, az egyes hagymatáblákat egymástól térben izolálni kell. A nedves, mély fekvésű nagyobb vizekhez közeli területek fokozottan peronoszpóra veszélyesek. Ültetéskor törekedjünk a szellős, levegős állományra. Amennyiben nagyon csapadékos az időjárás kontakt réztartalmú készítmények használata megelőzés szempontjából kiemelkedő fontosságú (Hydrostar, Meteor). Később felszívódó készítményekkel pl.: Misterrel védekezhetünk a fertőzés alakulásától függően. A hagyma levelei viaszosak, így tapadásfokozó szerről mindenképp gondoskodni kell az Eco-Film tapadásfokozóval. Ha a peronoszpóra a hagymában már fellépett, a beteg töveket meg kell semmisíteni és betakarítás után ajánlatos a növényi maradványokat megsemmisíteni.
Fuzáriumos rothadás
2.) A hagyma termesztésénél fellépő másik igencsak veszélyes kórokozó a fuzáriumos rothadás. A hagymát egész élete folyamán a magkeléstől a raktározásig végig kíséri. Ha fertőzött magot vetünk, akkor már a csírák elpusztulnak anélkül, hogy kikelnének. A kifejlett növényeken a levélcsúcsokon sárgulás formájában jelentkezik. A klorózis az egész növényre ráhúzódik és néhány nap múlva az egész föld feletti rész elpusztul. A gyökerek elrohadnak, a hagyma húsos levelei elpusztulnak. A hagyma a talajban és a raktárban is megfertőződhet. Párás, csapadékos időben, nitrogénben gazdag talajokon a betegség járványszerűen terjed. A fuzáriumos rothaás ellen csak megelőzéssel védekezhetünk a fertőzött növényi részek megsemmisítésével, a vetésforgó betartásával, csávázott vetőmag használatával.
Szürkepenészes rothadás
3.) Nyár végén, esős időben a szürkepenészes rothadás, ami megtámadhatja a hagymát. A fertőzés hatására növények nyaki része felpuhul, a húsos levelek rothadnak. Ezek a tünetek csak a raktározás alatt bontakoznak ki. Általában a gyengébb kondícióban lévő növényeket támadják meg. A korokozó a kiültetett hagymákban, valamint a talajra hullott beteg növényi maradványokban telel át. Védelem szempontjából fontos a megfelelő izolációs távolság betartása és az arányos tápanyagutánpótlás. Tápanyagutánpótlásra használjunk magasabb foszfor tartalmú műtrágyákat pl.: Kiskertész 3x15 vagy Kiskertész Lubofos 12 műtrágyát. Kémia védekezés esetén pedig alkalmazzunk Mister gombaölő szert. Fertőzött hagymákat ne ültessünk ki, a raktározás előtt pedig válogassunk, ha szedés nedves periódusra esik a hagymát szárítani kell.
Alternáriás levélfoltosság
4.) Levélbetegségek közül alternáriás levélfoltosság és fómás rothadás fordul elő gyakran. Az alternáriás levélfoltosságnál a csíranövények szára befűződik és kidől. A levélen, főleg a felső részén 10–30 mm hosszanti átmérőjű ovális, zónált foltok alakulnak ki. A folt szegélye lilásbarna, közepét pedig dús sötétbarna konídiumtartó gyep borítja. A levelek később elszáradnak. Fómás rothadásnál főleg 4-6 lombleveles korban, valamint a hagymafejképződés megindulása után jelentkezik részleges vagy teljes gyökérelhalást okozva. Ellenük a permetezéseket megelőző jelleggel, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor célszerű megkezdeni, majd a fertőzés erősségétől függően 7-14 nap elteltével megismételni Signum WG készítménnyel.
Kerti kalendárium
Novemberi teendők kiskertünkben
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Decemberi teendők kiskertünkben
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.
