A csemegekukorica termesztési feltételei

Milyen jó, amikor egy meleg nyári délutánon az egész család otthon a kertben fogyasztja a finom főtt kukoricát! Nem beszélve arról, ha saját termésünk gyümölcsét élvezhetjük. Ha ügyesek vagyunk nem is kell sok energiát befektetnünk és magunknak is megtermelhetjük a családunk számára ízletes csemegét. A csemegekukorica termesztése nem különösebben nehéz, de egy-két szempontot fontos figyelembe venni.

A csemegekukorica a humuszban gazdag, mély rétegű, középkötött talajokat kedveli. Az alacsony víztartó képességű, homokos, valamint a hideg, kötött talajokat a számára nem megfelelő vízgazdálkodás és a lassú felmelegedés miatt nem szereti. Nem szabad túl mélyre sem vetni, a javasolt vetésmélység 3-4 cm. Az 5 cm-nél mélyebbre vetett mag vontatottan, hiányosan kel, viszont a sekély vetés mellett is tartalmaznia kell a magágynak a csírázáshoz szükséges vizet. A magágy aprómorzsalékos, ülepedett legyen. Javasolt a talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen.

A csemegekukorica meghálálja az intenzív módon, öntözéssel járó termesztést. A kukorica számára kedvező kezdeti időjárás mellett a termés nagyságát a virágzás, illetve az azt követő időszak csapadékellátása határozza meg. A legtöbb vizet a virágzás kezdete előtti egy és a virágzás utáni három héten belül igényli.

A szakirodalom szerint e növény legjobb előveteményei a hüvelyesek (zöldborsó, zöldbab), de a korán lekerülő zöldségfélék (saláta, retek) után is jó másodnövény.

Csemegekukorica tápanyagigénye

Nagy termést csak jó tápanyag-utánpótlás mellett kaphatunk. Az alaptrágyázás előtt javasolt talajvizsgálatot végezni, és a tervezett termésmennyiség alapján kell a műtrágya-adagokat megállapítani. Az így kellő tápanyagszintre feltöltött talajban általában a kijuttatott öntözővíz, illetve a tenyészidőszakban hullott csapadék határozza meg a fejtrágyázás gyakoriságát és adagját.

► A teljes tenyészidőszak alatt általában 4–5 kg fejtrágyára van szükség 100 m²-en.

► A húzatáskor (feltöltéskor) 2 kg 34%-os ammóniumnitrátot célszerű kijuttatni 100 m²-enként.

► Címerhányás idejére fel kell táródnia a műtrágya hatóanyagának, ugyanis akkor fokozott a növények tápanyagigénye. Úgy számoljunk, hogy az időjárási körülményektől függően kb. 2–3 hét kell hozzá, hogy a nitrogén feltáródjon az ammóniumnitrátból.

► A virágzás, csőfejlődés időszakában a legnagyobb a növények víz- és tápanyagigénye, ekkor esedékes a harmadik fejtrágyázás. Lehetőség szerint 3–5 évente szervestrágyázzunk is.

► A mikroelemek közül a csemegekukorica különösen a bór és a cink hiányára érzékeny, ezeket gazdaságosan lombtrágyázással, a növényvédelmi munkákkal egy menetben célszerű pótolni.

► Hiányos tápanyagellátás esetén csökkenhet a szemsorszám, kisméretű, egyenetlen csövek fejlődnek, és a növény erőnléte is romlik. Ugyanezek a hátrányok jelentkeznek, ha palántakorban valamilyen stressz éri a növényt.

Tápelemfelvétel levélen keresztül

A levélre kerülő tápanyagok növénybe jutásának két útja ismert, a levéllemezen és a gázcsere nyílásokon történő felszívódás. A termesztett növényeink levélszerkezete jellemzően a vízveszteség csökkentéséhez alkalmazkodott, ami ellentétes a víz és a tápanyagok könnyű felvételével. A levelet viaszréteg borítja. A levél színén a viaszréteg vastagabb, a fonákon vékonyabb, így a fonákon tápelemek felszívódása gyorsabb. A fiatal, fejlődő, leveleken viaszréteg vékonyabb, így ezeken a tápelemek könnyebben felszívódnak, és közvetlen az aktív növekedési zónába jutnak.

Az idősebb leveleken gázcserenyílásokon történő bejutásnak van nagy szerepe a viaszréteg vastagodása miatt. Ezek a nyílások a kétszikű növényeknél nagyobbrészt a levél fonákján találhatók, az egyszikűeknél viszont eloszlásuk a levél színén és fonákján közel azonos.

A permetezés során a cseppképzés módja is befolyásolja a hatékonyságot. Míg a kétszikű növényeknél a szállítólevegős, addig az egyszikű növényeknél a hagyományos mechanikus, apró cseppképzéssel történő permetezés is elegendő lehet.

A permetezés időpontjának megválasztásakor a levegő hőmérsékletének van jelentős hatása. A legkedvezőbb a 20 C alatti hőmérséklet a felszívódás szempontjából. Ha a hőmérséklet 20 C és 25 C között van már csak felhős borult időben vagy éjszaka javasolt a lombtrágyák kijuttatása, míg 20 C felett napos időben és 25 C felett már borult időben is lehet perzseléssel számolni, ami miatt nem javasolt ekkor a kijuttatás.

Ezt fontos figyelembe venni minden május közepétől végzett lombtrágyázás esetében. A levéltrágyázásra a korareggeli órák a kedvezőek, amikor a gázcserenyílások még nyitva vannak és a levelek kutikulája fellazult állapotban van (pl. harmat hatására).

Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldatot készítünk (0,1-0,3%). Inkább gyakrabban ismételjük meg a permetezést, mint túl tömény oldatot használjunk.

A tápelemfelvételt segíti a felületi feszültséget csökkentő anyagok használata. Ilyenkor a növényre jutó cseppek szétterülnek és teljesen beborítják azt. A levélen keresztüli mikroelem-felvétel fokozható még nitrogéntartalmú vegyületekkel. Ezek közül a karbamid felhasználásával készült levéltrágyák a legjobbak, mert nitrátot nem tartalmaznak, így a nitrátra jellemző perzselő hatás elkerülhető és a mikroelemek levélen keresztüli felszívódása kiváló.

Egyszerre három szernél többet NE keverjünk össze!

A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.

A kukorica termesztés szempontjából legfontosabb mikroelem a cink. A magas cinkigényéből adódóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok cinkhiánya, melyre a növény érzékenyen reagál. Hiányában a kukorica növekedése visszafogott, károsodnak a generatív szervek, a virágképződés késik, esetleg el is marad.

Az utóbbi évek talajvizsgálati eredményei azt mutatják, hogy hazánk jó adottságú kukoricatermesztő körzeteiben az intenzív termesztés következtében a cinkkészlet jelentősen csökkentek. Jó cink ellátottságú talajoknál is jelentkezhet relatív cinkhiány, melyet a foszforral jól vagy igen jól (esetleg túlzottan) ellátott területeken a foszfor-cink felvételének antagonizmusa idéz elő.

Hasonló jelenség figyelhető meg a meszes talajokon is, ahol a talajban lévő cink megkötődik, és nem tudja a kukorica felvenni. A cink- és egyéb mikroelem-hiány elkerülése érdekében használt lombtrágyákat posztemergens gyomirtás esetén a kukorica 4–8 leveles állapotban használjunk. A kezelés tervezésénél figyelembe kell venni azt, hogy ebben az időszakban már nagyon intenzív az állomány napi növekedése.

Tápanyag-visszapótlásról utoljára címerhányáskor szükséges gondoskodnunk. Előfordulhat, hogy cink vagy más mikroelemek valós, esetleg relatív hiányát tapasztaljuk állományunkban. A nagy termésmennyiség elérése érdekében juttassunk ki cinket és más mikroelemeket (pl. bór), melyet összeköthetünk a kukoricabogár vagy egyéb rovarkártevők elleni védekezéssel.

A cink mikroelem pótlására kiváló megoldás lehet a Fitomaxx Cink lombtrágya, melynek cinktartalma 3%. Házi kerti felhasználás esetén, 200-250 ml/10 liter vízzel juttassuk ki. Biogazdálkodásban is felhasználható! A készítményt a növény gyorsan felveszi, így a cinkutánpótlás gyorsan orvosolható.