Szivarfán károsító tetűfajok

Milyen tetűfajok fordulhatnak elő a szivarfákon?

Az egyik tetűfaj nem más, mint az uborka levéltetű, mely több száz másik tápnövénnyel is rendelkezik. Évente számos nemzedéket hoz létre, telelése pedig tojás állapotban a fás részeken megy végbe. A másik tetűfaj az eperfa-pajzstetű, mely csakugyan számos növényfajt kedvel táplálékául pl. az eperfákat, orgonát, de szőlőn és gyümölcsfákon is találkozhatunk jelenlétükkel. Évente két nemzedéke van és a kifejlett nőstények telelnek át a károsítás helyén.

Uborka levéltetű

Eperfa-pajzstetű

Milyen károkat okoznak a levéltetvek a szivarfán?

Az eperfa pajzstetű a fák ágain és a törzsein, ritkábban a leveleken is megtelepedhet. Szívogatása nyomán akár ágelhalás, még fiatal növények esetében azok pusztulását is okozhatja. A fák gyengítése során azok lombjának sárgulása, majd pedig lehullása is bekövetkezik, valamint a kártevő élettevékenysége által mézharmattal is szennyezi környezetét. A hím pajzsok még hosszú ideig, akár hónapokig is fennmaradnak a fás részeken, mely messziről fehér bevonatnak tűnik, közelebbről megfigyelve azonban kókuszreszelékszerű kinézetük jobban megmutatkozik.

Az uborka levéltetű már tavasztól, egészen kihajtástól károsíthat a leveleken, legnagyobb egyedszámban azonban a nyár közepén találhatók meg a fákon. Az egyre jobban hidegedő időjárás ősztől fokozatosan csökkenti egyedszámukat, míg üvegházi körülmények között télen is tovább szaporodhatnak. Károsításuk a fák kondíciójának gyengítésében, valamint nagy mennyiségű mézharmat megjelenésében és az azon megtelepedő fekete korompenészben egyaránt megmutatkozik.

Hogyan védjük meg a levéltetvektől fáinkat?

Elsősorban kiemelt szerepe van a megelőzésnek. Ezt az újonnan vásárolt szaporítóanyag átvizsgálásával, szemrevételezés alapján történő kártevőmentességének megbizonyosodásával érhetjük el. Bizonyos idő után azonban, mivel mindkét tetűfaj meglehetősen sok tápnövényűnek mondható, elkerülhetetlen megtelepedésük. Az eperpajzstetű hímek fehér pajzsainak jelenléte meglehetősen feltűnő, főként a lombját vesztett fákon. Az egy-két kisebb fás részt érintő megtelepedésük esetében akár azok lemetszésével és megsemmisítésével is védekezhetünk. Sűrűn álló, az egész fát érintő jelenlétük esetében azonban az őszi és tavaszi, olajos tartalmú készítményekkel lehetünk igazán hatékonyak. A lemosó kezelés hatással van a fán telelő levéltetű alakok ellen egyaránt, de ellenük a vegetációs időszakban is hatékonyan lehet permetezni. A pajzstetvek elleni permetezés azonban már nehezebben feladat a nyugalmi állapoton kívül, hiszen nem egyszerű annak optimális idejét meghatározni. Igazán jól csak a mozgó lárvák gyéríthetők jól a permetezéssel, melyet rendszeres szemrevételezéssel tudunk időzíteni, majd akár többszöri permetezéssel érdemes kezelést végezni úgy, hogy a fás részeket is érje a permetlé. Mindkét kártevő ellen jó hatékonysággal használható fel a Spilan 20 SG készítmény 2 g/10 liter dózisban.