Szövedékkészítő lepkék a kertben

Ebben a posztban összegyűjtöttem azokat a legfontosabb kártevő lepkefajokat, melyek hernyói speciális szövedéket készítenek, és ennek a szövedéknek, az úgynevezett hernyófészeknek a védelmében károsítják kerti növényeinket. Tekintsük át röviden életmódjukat, az okozott kártételi tüneteket, és a védekezés lehetőségeit!

Hernyóselyem: védelem és egyéb biológiai funkciók

Számos, egymással egyébként rokonságban nem álló lepkefaj hernyója képes selyemszálat vagy szövedéket készíteni: a speciális fonómirigyük által kiválasztott folyékony váladékszál a levegőn pillanatok alatt megszárad, így egy nagyon finom szerkezetű, ugyanakkor erős és ellenálló selyemszálat hoz létre. Legismertebb példa talán az ázsiai, eperfafajokon táplálkozó selyemlepke gubója: a belőle előállított selyem az ókori kultúrák egyik legértékesebb nyersanyaga volt, egyben a selyemutak kialakulása révén a nemzetközi kereskedelem egyik legkorábbi példája. A hazánkban is előforduló, szövedéktermelő lepkefajok által létrehozott szövedék is hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Legfőbb biológiai szerepei a hernyók védelme (például a ragadozóktól, vagy az időjárás viszontagságai ellen), a fiatal hernyók egyhelyben tartása (ezt a jelenséget nevezzük a növényvédelmi gyakorlatban „hernyófészeknek”), illetve a fiatal hernyók mozgatása: a kora tavasszal kikelő apró araszolóhernyók például vékony selyemszálat bocsájtanak ki, ami a szelek szárnyán messzire repítheti a kis lárvát, így könnyedén képes új tápnövények meghódítására is.

hernyófészek

A legfontosabb kártevők

Kertünkben a szövedékkészítő fajok közül legkorábban a kecskerágó-pókhálósmoly kártételével találkozhatunk: a falánk hernyók április-májusban gyakran tarra rágják a kecskerágóbokrokat. A károsított hajtásokat vastagon borítja a szövedék, melyben nagy tömegben találhatók a sárgászöld színű hernyók és sötét rágcsálékszemcséik. Évente egy nemzedéke fejlődik. A kifejlett lepke nyáron rajzik, és a lerakott tojások telelnek a kecskerágó kérgén. Az amerikai fehér medvelepke kétnemzedékes kártevő: elsősorban erdei fafajokon okoz tarrágást, de megjelenhet gyümölcsfákon is, elsősorban erdőszéli kiskertekben. Az első nemzedék hernyói májusban, a második nemzedéké augusztus-szeptemberben károsítanak. A fiatal hernyók a hernyófészek védelmében még együtt maradnak, majd a fejlettebb hernyók táplálék után kutatva szétszélednek, így 1-2 alig észrevehető hernyófészek is komoly károsítást okozhat majd a későbbiekben.

A fügemoly az utóbbi néhány évben jelent meg hazánkban: a hernyók a kerti füge leveleibe jellegzetes hámozgatásokat és lyukakat rágnak, melyeket vastagon borít a szövedék. A megtámadott bokrok díszítőértéke és kondíciója leromlik, ezenfelül a kártevő az érőfélben lévő termést is megrághatja, így közvetlen terméskártételt is okoz. Évente két nemzedéke fejlődik, kártételére elsősorban a nyár második felében kell számítanunk.

A szövedékkészítő lepkék közül vitathatatlanul legjelentősebb a selyemfényű puszpángmoly: ez a Kelet-Ázsiai, egyébként nagyon tetszetős lepkefaj az elmúlt tíz évben gyakorlatilag teljesen kiszorította a puszpángbokrokat a hazai kertekből és kastélyparkokból. Évente két nemzedéke fejlődik, a falánk lárvák márciustól egészen a fagyokig károsítanak: a szövedék védelmében hámozgatják, majd teljesen felélik az örökzöld puszpángleveleket. A hernyók a bokrokat belülről kifelé károsítják, így kártételüket gyakran csak akkor vesszük észre, amikor már teljesen felkopaszították a növény belsejét. A rejtett életmód a kártevő elleni védekezést is nagyban megnehezíti.

Puszpángmoly

Fügemoly kártétele

Amerikai fehér medvelepke kiterjedt hernyófészek

A védekezés lehetőségei

Összességében elmondható, hogy a lepkehernyók ellen széles körben használt rovarölőszerek, például a kontakt Full 5CS és K1, a felszívódó Spilan 20SG vagy a speciálisan kártevő molyok elleni védelemre kifejlesztett Coragen 20SC és Bacillus thuringiensis alapú készítmények jól pusztítják a szövedékkészítő fajokat is, ugyanakkor a védekezést nagyban megnehezítheti a szövedék nyújtotta védelem és a rejtett életmód. A védekezést megfigyelésre alapozva kell elvégezni: figyeljük a kis hernyók megjelenését (ennek ideje általában 1-2 héttel az imágók rajzása után van), és a növényvédelmi kezelést még a súlyos kárképtünetek megjelenése előtt végezzük el!

A hernyófészekben csoportosuló fajoknál a kis hernyófészkek korai eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhető a később szétszéledő fejlettebb lárvák által okozott komoly rágáskár. Amennyiben a rovarölőszeres védekezés mellett döntünk, és az elpusztítani kívánt hernyókat vastagon borítja a szövedék, inkább a felszívódó hatóanyagok közül válasszunk, mert ezek könnyebben elérik a rejtőzködő kártevőt. Puszpángbokrainkat figyeljük folyamatosan, hogy időben észrevegyük a kezdeti kártételt. Hazánkban a puszpáng manapság csak folyamatos növényvédelmi kezelésekkel tartható életben, így amennyiben ezt nincs lehetőségünk folyamatosan elvégezni, válasszunk helyette valamilyen jobb tűrőképességű sövénynövényt (fagyal, tisztafa)!