Palántanevelés otthon? Miért ne?!

Akiknek már hiányzik a kerti munk a atavaszi hónapok elején, azok mindenképpen próbálkozzanak meg az otthoni palántaneveléssel. 

Megéri!

Három fontos tényező határozza meg a sikeres palántanevelést

                            FÉNY                             

                     HŐMÉRSÉKLET                  

     NEDVESSÉG és PÁRATARTALOM     

FÉNY – A csírázási szakaszban, még nem olyan fontos, sőt elhanyagolható az igényelt fény mennyisége, viszont az ezt kötető szakaszban az egyik legfontosabb. Ebben az időszakban a legjobb, ha egy olyan napos ablakpárkányt választunk, ahol a szobanövényeink is jól érzik magukat. A már növekedő palánták mindig a fény irányába hajlanak, ezért arra is figyeljünk, hogy időközönként forgassuk az edényeztet, ezzel erősítve a növénykék szárát.

HŐMÉRSÉKLET – A palántanevelés másik lényeges tényezője a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A különböző növények, különböző hőmérsékletet igényelnek az egyes növekedési szakaszaikban. Pl. a paradicsom, a tojásgyümölcs vagy az uborka magas, 28 oC körüli hőmérsékletet igényel csírázáskor, utána viszont 20 oC körüli hőmérséklet ideális a növekedéséhez, míg a káposztafélék csírázásához és későbbi növekedéséhez is mindössze 15-20 oC szükséges. Figyeljünk oda, hogy a hiányzó fényt ne a magasabb hőmérséklettel pótoljuk!

NEDVESSÉG, PÁRA – Legjobb, ha a frissen elvetett magvakat kézi permetezővel locsoljuk, így nem tömörödik össze a talaj és a magokat sem mossuk ki a földből. Fontos, hogy a palántánk nem ugyanannyi vizet igényel minden életszakaszában. Kezdetben, a vetés után a csírázásig jó ha folyamatosan nedves a talaj, később viszont csökkenteni kell a vízmennyiséget. Ezzel elkerülhetjük a különböző fertőzések megjelenését is.

 

A palántanevelés folyamata

Az első lépés mindenképp a zöldségeskertünk megtervezése, hogy meg tudjuk határozni milyen palántákat, kell nevelnünk. Ezután szerezzük be a vető magvakat. A magunk által szedett magvakat is elvethetjük, de úgy kerülhetjük el biztosan a kórokozókat, ha szakboltban vásároljuk meg a szaporítóanyagot. Ha így döntünk a csomagolásról sok információt megtudhatunk a növényekről, a növekedésükről. Mint például:
 

Mikor vessük el a magokat?

Általánosan elmondható, hogy 6 hét elegendő a palánták felneveléséhez a kiültetésig, így ki tudjuk számolni a vetés idejét. Ha figyelmesebben átolvassuk a vetőmagok csomagolását pontos információkat kapunk a növény nevelésével kapcsolatban. Ilyen a vetés és a palánták kiültetésének ideje, a megfelelő sortáv és tőtáv nagyságát és a termés várható idejét.
 

Érdemes végig gondolnunk, ha mondjuk szeretnénk paradicsomot, akkor ne egyfélét válasszunk, hanem a termés idejét vagy felhasználását tekintve különbözőeket, így egész nyáron szedhetjük a friss fogyasztásra vagy épp befőzésre szánt termést.
Az otthoni palántanevelést tekintve sikeresen próbálkozhatunk paprika, paradicsom, káposztafélék, fűszernövények nevelésével, csak találnunk kell egy megfelelő helyet a lakásunkban, a télikertünkben, ahol tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket. Ha beszereztük a magvakat már csak szét kell néznünk, hogy meg van-e minden, amire szükségünk lesz.
 

Milyen eszközökre van szükségünk?

A magvakat elvethetjük ültető tálcába, egy nagyobb cserépbe, balkonládába vagy választhatunk olyan megoldásokat, mint a dehidratált tőzegtabletta, amivel később együtt elültethető a növény. Figyeljünk arra, hogy olyan edényt válasszunk, ami legalább 6-8 cm mély, és vannak rajta vízelvezető lyukak, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni, nehogy rothadáshoz vagy kórokozók megjelenéséhez vezessen a pangó víz. Ha sűrűn vetjük el a magokat egy kisebb edénybe, a lomblevelek megjelenésekor át kell ültetni egyesével kisebb cserepekbe vagy tejfölös poharakba.

Beszerezhetünk otthoni üvegházat, de egy műanyag lappal, vagy más módon is biztosítani az optimális körülményeket a palánták növekedéséhez. Ha kiválasztottuk, hogy mibe szeretnénk nevelni palántáinkat, töltsünk bele legalább 6-8 cm földet, amit bőven locsoljunk meg. Ezután szórjuk bele a magvakat, majd fedjük le egy vékony réteg földdel, kivéve, ha fényre csíráznak, mint pl a bazsalikom vagy a citromfű. Az ültető tálcákat fel is címkézhetjük, ha többféle növényt is vetettünk bele, így nem lesz gond a kiültetésnél. A legtöbb magvat, ha elvetettük letakarhatjuk egy üveglappal, vagy akár egy kartonlappal is a kelésig, mert ez idő alatt nem igényelnek fényt és a földjük sem szárad ki olyan hamar. A kelésig tartó időszakban tartsuk nedvesen a földet, legjobb, ha kézi permezőt használunk, mert azzal nem tömörítjük össze a földet és nem mozgatjuk ki a magvakat.

Ez idő alatt biztosítsunk legalább 20, de akár 28 fokos hőmérsékletet is. Ne legyünk türelmetlenek, mert vannak olyan magvak, amik csírázása több hétig is eltarthat. A kikelés után tegyük a palántákat egy világos ablakba, ahol a hőmérséklet nem túl magas. A levelek megjelenését követően vigyázzunk, hogy locsolásnál ne csapódjon víz a levelekre, legjobb megoldás, ha vízbe állítjuk az ültető tálcát vagy poharakat és hagyjuk, hogy így szívja magába a vizet. Figyeljünk rá, hogy ne pangjon a víz a gyökérzetnél, inkább hagyjuk kicsit kiszáradni két öntözés közt.
Ha már megjelentet a második lomblevelek is feles hígításban el lehet kezdeni tápoldatot adagolni az öntözővízhez. Ha a palánták szára megnyúlt valószínűleg nem megfelelelőek a fényviszonyok, ekkor jobb, ha keresünk egy világosabb helyet és kisebb, nem közvetlen légmozgással vagy a növények átsimításával erősítünk a megnyúlt szárakon. Ha a napközbeni hőmérséklet eléri a 16-18 fokot napközben, kirakhatjuk a palántákat a külső ablakpárkányra vagy kinyithatjuk az üvegház, fóliasátor ablakát, így edzve őket a külső időjáráshoz.
A palánták kiültetésének idejét a vetőmag csomagolásán jelzik, de általánosan elmondható, hogy a fagyosszentek után, május közepe táján már mindent ki lehet ültetni a kertbe.

Palántaneveléskor fellépő kórokozók, kártevők

A palántanevelés során a legjelentősebb gombabetegség a palántadőlés. A betegség többféle kórokozó hatására is kialakulhat. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái esnek áldozatául. A palánták gyökérnyaki része elszárad, majd a palánta elborul, kidől. A kórokozó terjedésének megfelelően a pusztulás foltokban figyelhető meg. Megelőzhetjük, ha a magok elvetése előtt az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket és a talajt fertőtlenítjük. Ezentúl a palántaneveléskor előforduló betegségek nagy része, mint a pszeudomónászos vagy a xantomónászos betegség a magról fertőznek, így a csávázott vetőmagvakkal és a betegségeknek ellenálló fajok választásával megelőzhetőek. Tünetek megjelenése után használhatunk Hydrostar, Meteor réz alapú bio készítményeket.

Különböző kártevők is megjelenhetnek palántáinkon, főleg üvegházi körülmények közt. Ilyenek lehetnek az üvegházi molytetű, a levéltetvek vagy a takácsatkák. Ezek mind a növényi nedvek szívogatásával gyengítik azokat illetve az üvegházi molytetvek és levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen megtelepszik a korompenész, ami csökkenti a növények asszimiláló felületét. A levéltetvek ezenkívül különböző vírusokat terjeszthetnek. Így ha a körülmények megengedik, vegyszeresen védekezzünk ellenük Spilan 20 SG rovarölő szerrel.