Nem feslett ki az almafám bimbója: mi történhetett?

Elsősorban a korán nyíló díszalma változatokon, de gyakran a házikerti gyümölcstermő almafákon is megfigyelhetünk egy jellegzetes kárképtünetet: a virágbimbók egy része nem feslik ki virággá, hanem a pirosbimbós állapotot követően kis gombóccá keményedik és elbarnul, elszáradva sokáig a hajtásokon marad. A károsítást egy kisméretű ormányosbogárfaj, a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) okozza. Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről a kártevő rokonságával, fejlődésmenetével, az okozott tünetekkel és a védekezés lehetőségeivel!

Rügy- és bimbókárosító ormányosbogarak

Az ormányosbogarak a bogarak rendjének egyik legnépesebb családját alkotják: közös jellemzőjük az imágók hosszabb-rövidebb ormánya, és a jellegzetes kukac típusú lárva. Mivel elsősorban növényekkel táplálkoznak, számos kertészeti kártevő tartozik ebbe a csoportba, gondoljunk csak a mogyoróormányosra, a máktokormányosra vagy a hamvas vincellérbogárra. A bevezetőben már megemlített bimbólikasztó bogár nemzetségébe számos gyümölcskártevő is tartozik, melyeket legkönnyebben tápnövény-preferenciájuk alapján különíthetünk el. A bimbólikasztó bogár csak almán és csak a virágbimbókon károsít: egy-egy megtámadott virágzatból általában csak 1-2 virágbimbó szárad be. Ezzel szemben a rügylikasztó bogár (Anthonomus pyri) almán és körtén egyaránt előfordulhat, és lárvája nem a virágbimbókat, hanem a kifeslő hajtásrügyeket fogyasztja. A körtebimbó ormányos (Anthonomus spilotus) csupán eseti jelleggel fordul elő, akkor viszont nagyon jelentős termésveszteséget is okozhat: a faj lárvája a körte vegyesrügyeit éli fel, és a bimbólikasztó bogár kártételétől eltérően a kukac a teljes megtámadott virágzatot feléli, így abból egyetlen termés sem fejlődik a későbbiekben. A szamóca bimbólikasztó (Anthonomus rubi) kártétele megegyezik a bimbólikasztó bogáréval, de tápnövénye alma helyett a szamóca. 

bimbólikasztó kártétele

Sok faj-hasonló életmód

Láthatjuk, hogy az almatermésű gyümölcs- és díszfáinkat, illetve a szamócát több, hasonló kinézetű és életmódú, de eltérő tápnövény-preferenciájú bimbólikasztó ormányos is károsíthatja. Imágójuk kis méretű, sárgás-barna színű, ormányuk hosszú, vékony. Az egyes fajokat az eltérő tápnövényen felül a szárnyfedők mintázata alapján lehet megkülönböztetni. Szigorúan egynemzedékes kártevők, imágó alakban telelnek. Az első felmelegedést követően az áttelelt egyedek párosoknak, majd ormányukkal a megduzzadó rügypikkelyekbe, illetve a kifeslő bimbókezdeményekbe lyukat fúrnak, és ide helyezik egyesével tojásaikat. A kikelő kukac a rügy vagy bimbó védelmében fejlődik, teljesen felélve annak belsejét, így jönnek létre a jellegzetes kárképtünetek. Ha az ilyen összeszáradt bimbókat májusban óvatosan felnyitjuk, megtalálhatjuk a narancsvörös színű, mozgásképes bábokat is. Nyár elejére kifejlődnek a következő generáció imágói, melyek kerek röpnyíláson át hagyják el a károsított bimbókat. A frissen kifejlődött imágók nyári nyugalomba vonulnak, ősszel érési táplálkozást folytatnak (kárt ilyenkor már nem okoznak), majd telelőre vonulnak.

A védekezés lehetőségei

Amennyiben gyümölcsfáink növényvédelmét rendszeresen széles hatásspektrumú rovarölőszerekkel (K1, Full 5CS, Spilan 20SG) végezzük, általában nem kell számítanunk ezeknek a kártevőknek a megjelenésére, mivel a nyári rovarölőszeres kezelések elpusztítják az esetlegesen betelepülő imágókat. A bimbólikasztó bogár elsősorban esztétikai kárt okoz a díszalmákon, a rügylikasztó ezzel szemben a fiatal fák koronafejlődését akadályozhatja, míg a körtebimbó ormányos akár komoly termésveszteséget is okozhat, így indokolt esetben (például rendszeresen fellépő jelentős kártétel esetén) szükség lehet ezen kártevők elleni célzott védekezésre is. Ezt kora tavasszal, a telelő imágók tojásrakási időszakát megelőzően célszerű elvégezni hideg időjárás esetén is jó hatékonyságú piretroidokkal (K1, Full 5CS, deltametrin).