Górcső alatt az almamoly

Kép forrás: Simon Winkley & Ken Walker, Museum Victoria: Cydia pomonella imágó

Ki is vagy te almamoly?

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk egyes kártevők ellen védekezni, szükséges a kártevők életmódjának ismerete. Hazánkban, az almamolynak két teljes nemzedéke fejlődik ki (meleg hosszú nyarakon előfordulhat, hogy egy csonka harmadik nemzedék is). A telet a fák kéregrepedéseiben védetten, fejlett lárvaként töltik. Ugyanitt bábozódnak be kora tavasszal és csak a tavasz második felében kezdik meg a kifejlett egyedek a szaporodásukat, majd a lárvák a kártételüket. Az első nemzedéket általában áprilismájusban figyelhetjük meg, éjszaka aktívak és a rajzás utáni napon már párosodnak. A 18-20 mmes hamuszürke molylepkék a párosodás után lapos tojásaikat vagy a gyümölcs felületére vagy a kocsányra helyezik. A tojásból kikelő lárvák egy kis ideig vándorlásba kezdenek, majd ha megtalálták a megfelelő gyümölcsöt, szépen berágják magukat a termésbe, az első vedlés után egészen a magházig rágnak. A kikelés pillanata nagymértékben függ a hőmérséklettől. A második nemzedékre júniusjúliustól egészen szeptemberig lehet számítani, azonban megfigyelések alapján a nemzedékek összemosódhatnak. Ez megnehezíti a védekezést, mert folyamatos megfigyelést és védekezést igényel. Mivel a második nemzedéknek adottak a kedvezőbb feltételek, ezért a második nemzedék kártétele gazdaságilag sokkal jelentősebb.

Mit is eszik az almamoly és hogyan okoz kárt a gyümölcsösökben?

Az almamoly legkedveltebb csemegéje az almatermésű fajok: alma és körte. Annak ellenére, hogy elsőrendű tápnövénye az alma a második nemzedéke kifejlődik más gyümölcsfajok termésén is. Kedveli a diót, szilvát és a kajszit is. Fokozottan figyeljünk, ezen növények védelmére is, ha a közelben alma van.

Kártétele abban nyilvánul meg, hogy a lárvák berágnak a termésbe egészen a magházig, ahol elfogyasztják a nagy tápanyag értékű magokat, ürülékével szennyezik a termést és rágásukkal utat nyitnak másodlagos kórokozóknak (moníliás gyümölcsrothadás). Külső jele igazán jellegzetes, ugyanis a termésen közel a csészelevelekhez, vagy a kocsányhoz esetleg ahol összeérnek a gyümölcsök jól látható a be- és kimeneti nyílás, amelyből kitüremkedik a rágcsálék.

Magyarországon is az alma és körte legjelentősebb kártevője, kezeletlen területeken egy átlagos évben elérheti a 25-30%-os kártételt. Ez mindenképpen meghaladja a gazdasági küszöböt. Megfelelő kezeléssel ez a százalék jelentős visszaszorítható.

VÉDEKEZÉSI STRATÉGIA AZ ALMAMOLY ELLEN

Az almamoly ellen nem egyszerű védekezni, de korántsem lehetetlen küldetés. Ha kiegészítjük a rovarölő szeres kezeléseket agrotechnikai műveletekkel szinte teljes védelmet érhetünk el.

Kiskertekben javasolt a hernyófogó öv használata. Régebben volt elterjedt ez a hatékony ám kézimunka igényes módszer. Hullámpapírból készítsünk hernyófogó övet, amelyet ősszel helyezzünk ki a fák törzsére, vastagabb vázágaira. A télre vonuló lárvák a hullámpapír védelmét fogják választani a nyugalmi időszakra. Tél végén vagy kora tavasszal az almamoly tavaszi megindulása előtt gyűjtsük be ezeket és semmisítsük meg. Ezzel akadályozzuk meg az azévi almamoly populáció felszaporodását.

Lomb eltakarítása, lehullott gyümölcsök kezelése. A fertőzött termések nagy százaléka kényszerérés során a földre esik, vagy a szedés során, ha észleljük a fertőzést a földre dobjuk, de előfordul az is, hogy a fán marad. Ezeket kerüljük el! Vegyük a fáradtságot és gyűjtsük össze a lehullott terméseket, szedjük le a fáról a fent maradt gyümölcsöket, amelyekben valószínűleg még fejlődik a lárva. Ezzel megakadályozzuk, hogy végbe menjen a fejlődési ciklus és jelentősen csökkenthetjük a jövő évi fertőzési forrást, plusz jónéhány kórokozó felszaporodását is megállíthatjuk. Ősszel a lehullott lombot szintén gyűjtsük össze és semmisítsük meg, ezzel azt akadályozhatjuk meg hogy a lomb között áttelelő lárvák tavasszal megkezdjék tevékenységüket.

A termésritkítással igazoltan csökkenthető a fertőzött termések száma. Ha megszűntetjük a csokros terméseket, nemcsak darabosabb, piacos termést tudunk nevelni, hanem megnehezítjük az almamoly lárva dolgát is. Választhatjuk a kézi termésritkítást, vagy termésritkító készítménnyel megkönnyíthetjük a folyamatot.

Biológiai védekezésre is van lehetőség. A természetes ellenségei közül a Trichogramma tojásfürkészek a legjelentősebbek, amelyeket mesterségesen is kihelyezhetünk, ilyenkor fokozottan ügyeljünk a vegyszeres védekezés során, hogy ezt az érzékeny fajt sokáig a kertünkben tarthassuk. Biológiai preparátumok is a rendelkezésre állnak, ami a Bacillus thuringiensis baktériumot foglalja magába illetve az almamoly elleni granulovírust (CpGV). Ezek a szelektív készítmények célzottan a molykártevőkre irányulnak és nem károsítják a hasznos élő szervezeteket.

Gradációs időszakban és súlyos fertőzés esetén azonban muszáj vegyszeres védekezésre támaszkodnunk. A palettán kontakt és szisztemikus készítmények is találhatók. A rezisztencia elkerülése érdekében váltogassuk ezeket a szereket, alkalmazzunk szer rotációt. Az elhúzódó lárvakelés miatt a kezelések többszöri ismétlésére van szükség. Mivel számos készítmény van engedélyezve a molyok ellen, ezért most csak egyet emelnénk ki, amelynek úgy gondoltuk, hogy a szelektivitása és egyedi hatásmechanizmusa a jövőben is hatékony marad. Almamoly kártétel A széles hatásspektrumú klórantraniliprol kiválóan bevethető az almamoly mellett egyéb molykártevők (rügysodró molyok, almailonca és aknázómolyok) ellen is. Méhekre nem jelölés köteles ennek ellenére a méhkímélő technológiát javasoljuk a kijuttatás során. A kezeléseket rajzásmegfigyelésre alapozva, a lárvák tömeges kelése előtti időpontra időzítsük. A hatóanyag kontakt, felszívódó és gyomorméreg, amelynek átvitt értelemben tojásölő hatásmechanizmusa is van. A védekezés a kikelő lárvák ellen irányul. Lényege hogy, a tojásból kikelő lárvák nem képesek kikelni a tojásból, mert érintkeznek a hatóanyaggal és néhány órán belül elpusztulnak még a károsítás előtt. Azok a lárvák, amelyek sikeresen elhagyták a tojást néhány órán keresztül még keresik a megfelelő helyet a károsításra, hogy behatoljanak a gyümölcsbe. Eközben fogyasztanak a rovarölő szerrel kezelt növényből, ami a gyomorba jutva fejti ki hatását. A méreg úgy fejti ki hatását, hogy az állat befejezi a táplálkozást, paralízis azaz bénultság áll fel, majd 2-4 nap alatt elpusztul.

Mi ellen védekezhetünk még Coragen 20 SC-vel?

Ha az állat sikeresen belefúr a termésbe már nem érjük el semmilyen rovarölő szerrel. Ezért kell pontosan meghatároznunk a tojásrakás és a kelés időpontját (első rajzás május-június, második rajzás július-augusztus). Ehhez mindenképpen rajzásmegfigyelést kell alkalmaznunk. Ma már a könnyen beszerezhető alamamoly szexferomon csapdák alkalmasak ennek a nyomonkövetésére. A rajzáscsúcsot követő 4-6. napra időzítsük a permetezést, hogy pont a tojásrakás és a lárvakelés idejére essen. Mert így érvényesül a tojásölő hatás és a fiatal lárvák elleni védelem. A legjobb, ha az első nemzedék ellen irányul a kezelés csökkentve a második nemzedék súlyosabb kártételét. Maximálisan javasolt kezelések száma 2 alkalom/év/kultúra. Kiskerti felhasználás 2,5 ml amely 10 literhez elegendő mennyiség. Erős fertőzés esetén a magasabb dózis javasolt. A biztos védettség elérése érdekében érdemes a kezelést egymás követően elvégezni, amit 14-21 napos permetezési fordulóval javasolunk.

Almamoly életciklusa

ALMA TERMESZTÉSE A KERTI KISOKOSBAN

ALMANAPTÁR