Csonthéjas gyümölcsfajok mézgafolyása

Mi okozhatja a mézgafolyást?

A mézga kialakulásának oka ugyan sokrétű lehet, viszont ezen okok között található összefüggés az, hogy minden esetben a fa egy őt ért stressz hatására reagál ennek képzésével. Ez nem jelent mást, minthogy valamely védekezési folyamat részének tekinthető megjelenése. Külső szemlélőként ugyan nehéz a pontos diagnózis meghatározása, de a következőkben felsorolt okok között talán, ha jobban elgondolkozunk, megtalálhatjuk a probléma forrását. Gyakran jelenik meg mézga a nagyobb metszési sebek, vagy más okból történt mechanikai sérülések pl. a szél által letört ágak károsodása által. Abiotikus, nem megfelelő környezeti hatások is hozzájárulhatnak képződéséhez, mint a túl magas talajvíz, valamint túlzott mértékben kijuttatott nitrogén is.

Növényvédelmi vonatkozásban a fás részekben táplálkozó kártevők, de kórokozók miatt is megjelenhet, viszont akkor nemcsak önmagában, hanem gyakran más tünetekkel együtt mutatkozik meg. Az egyik ilyen kártevő a farontó hernyó, melyek jelenlétére utal továbbá a törzsön, vagy ágakon megjelenő kisebb-nagyobb méretű lyukak, valamint vörösesbarna kupacok jelenléte. A kéregmoly kártétele esetében szintén a fás részek felszínén ürülékcsomók, valamint a leváló kéreg alatt kanyargós járatok is találhatók. A csonthéjasok gutaütésének tünetei közé szintén felsorolható a mézgakiválás, viszont ebben az esetben sem csak a mézga képződése tapasztalható meg, hanem a levelek lankadására, sárgulására is felfigyelhetünk. A tavaszi időszakban gyakori a moníliás hajtás- és virágszáradás fertőzése is, melynek szintén kísérő tünetként jelentkezhet mézgafolyás a hajtások és a virágok barnulása és elhalása mellett.

Mit tegyünk mézgásodás esetében?

Egyedül a mézgakiválás jelensége szerencsére még nem ad okot a fa azonnali pusztulására, viszont érdemes a mézgát ennek ellenére eltávolítani. Ezt úgy tegyük meg, hogy a ragadós anyag alatti részt egy éles késsel kivágjuk, amennyiben szükséges lehetőleg az egészséges fás részig. A keletkezett sebet minden esetben kezelni szükséges faseb kezelő anyaggal, mellyel a további fertőzésektől védhetjük meg fáinkat.

Megelőzhető a mézga kialakulása?

A mézgafolyás, ahogyan fentebb is említettem, valamely fát ért kedvezőtlen hatás által alakul ki, így e tényezők elkerülésére kell főként hangsúlyt fektetni. A moníliás hajtás- és virágpusztulás ellen, főként a virágzás idején uralkodó csapadékos időjárás esetében akár többszöri védekezés is javasolható. A permetezés a virágok bimbós állapotában, a fővirágzáskor, sziromhulláskor, majd a virágzás végén lehet indokolt. A készítmények közül jó hatékonysággal használható fel a Signum WG, melyből 20 gramm, valamint a Switch 62,5 WG, melyből 10-15 gramm szükséges szintén 10 liter vízhez. A farontó hernyók, valamint a kéregmoly jelenlétének igazolására és a védekezés időzítésére jó célt szolgálnak a feromoncsapdák. A rajzás megkezdődése után kb. 2-3 héttel indokolt a permetezés, melyhez a Spilan 20 SG, 2-3 g/10 liter víz dózisban is használható úgy, hogy a fás részeket egyaránt kezeljük.

Monília fertőzés tünete

A növényvédelmi kezelések időben történő elvégzése mellett, a fák kondíciójának fenntartása, a tápanyagok harmonikus ellátása, szükség esetében öntözése, valamint a minden évben rendszeresen elvégzett metszése elengedhetetlen. A jobb erőnlétben lévő fák a kedvezőtlen behatásokat egyébként is könnyebben képesek átvészelni, kiheverni. Továbbá azt se felejtsük el, hogy csonthéjas gyümölcsfajok metszését - a gutaütés megelőzése érdekében - lehetőség szerint tavasszal, a rügyfakadáshoz közeli időszakban, vagy közvetlenül a szüret után végezzük el.