Ünnepekhez kötődő pozsgások: a karácsonyi és a húsvéti kaktusz

A fák koronájából az ünnepi asztalra

A karácsonyi és a húsvéti kaktusz egymásnak közeli rokona, így származásuk, megjelenésük, életmódjuk és nevelési igényeik is nagyon hasonlók. Mindkét faj Brazíliából származik, ahol mérsékelten meleg, párás klímájú erdőségekben nővő fák koronájában fejlődnek. Gyökereiket a faágak elágazódásainál felgyűlő szerves anyagokba mélyesztik, így elégítve ki tápanyagigényüket. Környezeti igényeik is fán lakó életmódjukhoz igazodnak: a talaj iránt kevésbé kényesek, viszont igénylik a jó megvilágítottságot, ugyanakkor a tűző napfényt nem kedvelik. Mérsékelten meleg, kellően párás szobaklíma esetében fejlődnek a legszebben, öntözővíz igényük viszont (kaktuszok lévén) mérsékelt, a cserépben pangó vizet nem tűrik. Bár megjelenésre inkább a pozsgás növényekre hasonlítanak, mindkét faj valódi kaktusz, azonban tüskéik és lombleveleik hiányoznak: amit mi gyöngysorszerű leveleknek látunk, valójában a növények módosult, fotoszintézisre képes szárának módosulatai (ú.n. kladódiumok). Az egyes szártagok a karácsonyi kaktusz esetében hosszúkásak és csipkézett szélűek, míg a húsvéti kaktusz esetében kerekdedek és épszélűek. A két faj virágai is hasonlók, bár a karácsonyi kaktuszé inkább hosszúkás, míg a húsvéti kaktuszé inkább csillag alakú. A sokéves nemesítői munkának köszönhetően számtalan színváltozatban viríthatnak a hófehértől a rózsaszínen át a bíborvörösig, de léteznek narancssárga és többszínű fajták is. A két kaktusz között a legnagyobb különbség kétségkívül a nappalhossz idényükben mutatkozik: a karácsonyi kaktusz rövidnappalos növény, így a tél elején, míg a húsvéti kaktusz hosszúnappalos növény, így a tavasz közepén bontja virágait.

Hogyan nevelhetek egészséges kaktuszokat?

A karácsonyi és a húsvéti kaktusz dús virágzásának két elengedhetetlen eleme van: a növények környezeti igényeinek kielégítése és a virágképzéshez szükséges feltételek megteremtése. A környezeti igények esetében a növény eredeti élőhelyéből kell kiindulnunk: kellően megvilágított és kellően párás levegőjű, nem túl meleg (tavasztól őszig 20-22°C-os, télen 14-16°C-os tartási hőmérséklet az optimális) környezetet igényelnek, de növényink a nyári hónapokban a szabadban is nevelhetők. A tűző napfényt azonban mindenképpen kerüljük! A téli túl magas hőmérséklet a karácsonyi kaktusz esetében a virágkezdemények elrúgását, vagy a virágzás nagyon gyors lefolyását okozza, míg a húsvéti kaktusz esetében a téli „pihenő” hiányában a teljes tavaszi virágzás is elmaradhat. Öntözni mindkét fajt mérsékelten szükséges, két öntözés között mindenképpen várjuk meg, míg a cserép talaja megszikkad. Nagyobb mennyiségű vizet a hajtásnövekedés időszakában (tavasztól kora nyárig) és a virágzás idején (a karácsonyi kaktusz decemberben, a húsvéti kaktusz áprilisban) igényelnek, nagyon fontos azonban, hogy ilyenkor is kerüljük a pangó víz kialakulását. Bár a talajra kevésbé igényesek, bármilyen jó minőségű virágföldben szépen fejlődnek, azonban a hajtásnövekedés (és esetleg a virágzás) idejében végzett tápoldatozást (Kiskertész Virágözön) dúsabb virágzással hálálják meg.
A megfelelő virágzáshoz elengedhetetlen a virágképződés időszakában (karácsonyi kaktusznál október vége-november, húsvéti kaktusznál február vége-március) a megfelelő fényviszonyok biztosítása  növényeink számára. Bár hazánk természetes fényviszonyai optimálisak lennének a virágzás beindítására, de a mesteréges megvilágítás - főleg a karácsonyi kaktusz esetében - megzavarhatja ezt a bioritmust. A karácsonyi kaktusz virágképzéséhez ugyanis naponta minimum 12 óra hosszúságú, megszakítás nélküli sötét időszak szükséges, így amennyiben a növény szobájában villannyal világítunk, a töveket október végétől célszerű az éjszakai időszakban (legalább 12 órán keresztül) kartondobozzal lefedni, ugyanakkor fontos, hogy a nappalok folyamán a dobozt eltávolítsuk, mert a fény elengedhetetlen növényeink fotoszintéziséhez. A húsvéti kaktusz ezzel szemben minimum 14 órás megvilágítást igényel a virágrügyek képzéséhez, így a tervezett virágoztatás előtt nagyjából egy hónappal némi plusz megvilágítással és egy kis tápoldattal serkenthetjük a dús virágzást.

Növényvédelem, élettani problémák

Szerencsére mindkét faj nagyon ellenálló, kevés károsítójuk ismert, ezért a legtöbb egészségügyi problémát valamilyen termesztési hiba okozza. A karácsonyi és húsvéti kaktusz leggyakoribb betegsége a gyökérrothadás: ez minden esetben a növények túlöntözésének, a cserepekben pangó víz rothasztó hatásának következménye. A növény lombozata fakóvá válik, a „levelek” ráncosodnak, majd az egész növény kókad és elhervad. A tüneteket a talaj szintje alatt elrothadt gyökerek okozzák, melyek nem képesek tovább ellátni a növény föld feletti részeit a megfelelő tápanyagokkal és vízzel. Amennyiben a problémát még idejében észleljük, az öntözés drasztikus csökkentésével a növények még jó eséllyel megmenthetők. Másik nagyon gyakori probléma a fejlődő virágbimbók elrúgása: ez általában akkor következik be, ha a növényt a virágbimbók fejlődésének idején mozgatjuk, esetleg a növény huzatot kapott vagy megfázott. Leggyakrabban akkor találkozhatunk vele, amikor a kertészetből már nem sokkal a virágzás előtt álló növényeket vásároltunk, és azokat hideg időben visszük haza, vagy otthonunk hőmérséklete nagyon eltér attól, amihez a növény korábban hozzászokott. Védekezni csak a növények becsomagolva, fűtött helyen történő szállításával lehet, az évek óta nálunk élő növényeket pedig ne abajgassuk ok nélkül a virágképzés időszakában. Szintén gyakran megfigyelhető a virágzás teljes elmaradása, amit okozhat a túl gyenge megvilágítottság, tápanyaghiány, a szoba levegőjének túl alacsony páratartalma, vagy a virágképzés idején a nem megfelelő sötét/világos periódus tartása. A problémát megelőzni a növény számára megfelelő körülmények biztosításával lehetséges. Károsítók közül túl száraz levegőjű szobákban a pajzstetvek és a gyapjastetvek eseti megjelenésére számíthatunk, ellenük szükség esetén Spilan 20SG-vel történő beöntözéssel, vagy a növények szappanos vizes lemosásával vehetjük fel a harcot.