Uborka idő előtti levélszáradásának okai

Nem ritka, hogy az uborka levelei a nyár közepére teljesen leszáradnak, így további termést számunkra már nem adnak. Az uborka egész vegetációs időszakban tartó egészségének megőrzése nem tekinthető lehetetlen feladatnak, de ennek kapcsán jó pár dologra ügyelnünk szükséges. Vegyük most sorra a legfontosabb tudnivalókat. 

Uborka betegség okai és tünetei

Az uborka idő előtti pusztulását leggyakrabban a pszeudomonászos betegség, és/vagy a peronoszpóra okozza. A pszeudomonászos betegség valamennyi zöld növényi részt képes megfertőzni, a leveleken kezdetben vizenyős, majd idővel kifehéredő kb. 3 mm-es, szögletes foltok kialakulást okozza. A levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális foltok láthatók a betegség nyomán. A terméseken is vizenyős, besüppedő foltok figyelhetők meg. A tünetekhez, minden növényrész esetében, gyakran baktériumnyálka megjelenése egyaránt társul. A peronoszpórás betegség tünetei elsőször az idősebb leveleken jelennek meg, melyek rendszerint 3-5 mm nagyságúak, szegletesek, sárgás színezetűek, gyakran összeolvadnak. A foltok idővel beszáradnak, de a levél rongyolódik és elhal, viszont a levélnyél és az inda egészséges marad.  

Uborka peronoszpóra megelőzés

Erős fertőzésre, súlyosabb növénypusztulásra, rendszeresen elvégezendő kémiai növényvédelemre főként csapadékos és meleg nyarakon kell számítanunk. A fertőzés forrásaként az előző évben lehullott és fennmaradt levelek is sokat számítanak, így ezek maradéktalan összegyűjtése, a vetésforgó betartása kiemelt szerepet kap. A vetésforgó során a többi, egy családba tartozó, kabakos növényfaj egymás utáni ültetését is kerüljük el! Vetésre csak olyan magokat használjunk fel, melyek nem fonnyadtak, foltosak, betegek. A saját magunk által begyűjtött magok is csak egészséges termésekből származzanak, hiszen a kórokozók a megbetegedett magokkal is továbbvihetők. A peronoszpórás betegség megelőzése érdekében már lehetőségünk van rezisztens fajták megvásárlására is, így a betegség kialakulásától nem kell tartanunk. Mindkét betegség elleni védelemben nagy szerepe van a növények támaszrendszerre való futtatásának, hiszen ezzel a növény leveleinek csapadék utáni gyorsabb felszáradása is biztosítható, és a növényvédelemi kezelések is nagyobb hatékonysággal végezhetők el. A fertőzések kialakulásához elegendő lehet akár néhány óra levélfelület nedvesség is, ezáltal ajánlatos kerülni az öntözések alkalmával a lombozat benedvesítését, vagyis próbálni kell a növényeknek csak a tövi részére a vizet kijuttatni.

Kémiai kezelés, védekezés

A pszeudomomászos betegség ellen a kémiai védekezést már megelőző jelleggel, 2-3 lombleveles korban érdemes lehet elkezdeni és legalább 10 napos vagy kéthetes időközökkel ismételni a kezelést (réztartalmú készítményekkel pl. Cuproxat FW-vel, 40-50 ml/10 liter víz dózisban). A peronoszpórának nem ellenálló fajtákat már palántakorban, valamint a kiültetés után egyaránt ajánlatos rendszeresen permetezni a károk megelőzése érdekében. A betegség kialakulása esetében, valamint hidegebb időszakokban válasszunk inkább felszívódó hatóanyagot tartalmazó készítményt pl. Misert-t, melyet 7,5 ml/10 liter víz dózisban alkalmazzunk. Emellett természetesen a bakteriális betegség ellen használható kontakt réz hatóanyagú szerek egyaránt hatásosak a peronoszpóra ellen is.