Sziklakert építése - Hogyan készítsünk sziklakertet házilag?

Először is nagyon fontos, hogy szín és formavilágban harmonizáljon a kőzet a környezettel. Méretét tekintve jobb, ha nem választunk túl nagy kőtömböket, hogy később akár áthelyezhetőek legyenek manuálisan is.

Hova kerüljön a sziklakert a kertben?

A sziklakertek kivitelezését japánban emelték művészeti értékűvé, melyet a magashegyi növényzet és természetesség inspirált. A hiedelmekkel ellentétben nem csak domborzatra lehet szép kertet kivitelezni, de minden esetben figyelembe kell venni a környezeti adottságokat és klímát. Az elhelyezéssel kapcsolatban kétféleképpen gondolkozhatunk: vagy olyan növényeket választunk, amelyek megfelelnek a sziklakert adottságainak, vagy pedig úgy helyezzük el a sziklakertet, hogy a kedvenc virágaink környezeti igényeinek feleljen meg. Egy biztos, minden esetben figyelembe kell venni az égtájolást. Ha délre vagy nyugatra néz a kert, akkor könnyen átforrósodik a szikla, ide a meleget kedvelő növényeket kell telepíteni. A keleti oldalt csak reggel éri a nap, ezért az igényes fajták is megmaradnak benne. Ha pedig északra, vagy árnyékos helyre tesszük, akkor főleg páfrányokat és örökzöld cserjéket telephíthetünk a sziklák közé.

A sziklakert kivitelezése és építése lépésről lépésre

A kívánt eredmény minden esetben a természetes hatás elérése. Ezt több módszerrel meg lehet valósítani, a legáltalánosabb a sziklahalom építése. Ami azt jelenti, hogy a nagyobb köveket középre egymásra helyezzük és a kisebbeket közéjük illesztjük, illetve a sziklahalom szélére.

Nem szabad túlsűríteni a sziklákat, helyet kell hagyni a termőföldnek, melybe növényeinket ültetjük. A talajfeltöltést fokozatosan végezzük, a sziklák egymásra helyezése közben kell a humuszban gazdag földet betömködni a repedések közé. Ezután beöntözzük, amitől megsüllyed, így kerül rá még egy adag föld.

Két féle sziklakertet különböztetünk meg: mértani és tájképi sziklakert. A mértaniban fontos a szimmetria és az alakzatok elhelyezése (támfalak, lépcsők, utak, magaságyás fal). Tájképi sziklakert természetes, spontán elrendezett építmény. Ennek menete:

1. Minden először tervezéssel kezdődik

Rajzoljuk meg, mérjük fel a területet és karózzuk ki a helyét.

2. Sziklák elhelyezése, építés

A köveket 2/3 részét érdemes beásni a földbe, így hat természetesen. Kötött talajok esetében gondoskodni kell a vízelvezetésről, az építmény legaljába tegyünk kőzúzalékot.

• talajt 30-50 cm mélyen kiássuk
• fóliával kibéleljük (ez opcionális)
• az aljára 15-20 cm drénréteg (vízelvezető) kerül
• talajfeltöltés lombfölddel és ¼ rész vulkáni kövek murvájával, ezt a lombföldet helyettesíthetjük sziklakert föld és tőzeg keverékkel
• tetejére apróköveket szórunk: segít a növényeket hűvösen tartani és megtartani a vizet, megakadályozzák öntözéskor a sár felcsapódását

3. Elrendezés

Kerüljük az egy növény és egy szikla váltakozását. Az alacsonyabb virágok a magasakkal felváltva kerüljenek egymás mellé. Először a vezérnövényeket kell kiültetni (tuják, cserjék, bokrok, kisebb fák, pampafű, tiszafa, juharfa). Ezek gyökerei mélyebbre nyúlnak, szemben az egynyári és magról kelő növényekkel, melyeket később ültetjük be a szilakertbe. Fontos, hogy kialakítsuk az együttélés feltételeit a cserjék és virágok között, azzal, hogy a kísérő és kiegészítő növények (egynyáriak, magról kelők) nem akadályozzák egymás életterét. Mindig gondoljuk a növények végleges méretére.

A vezérnövények mellé ideálisak a nagy területet beborító évelő virágok (pl.: molyhos madárhúr, páfrányfélék, pázsitszegfű, rekettye, tatárvirág), ezeket ültessük szabálytalan foltokba 50x50 foltokba. Az önmagukban is díszes virágok, melyek szépsége távolról nem észrevehető, jobb, ha sziklakert, ágyás vagy terasz szélére kerülnek (ciklámen, nőszirom, pipacs). A hagymásokból érdemes 5-6 db egymás mellé ültetni, hogy legyen vizuális hatásuk (pl.: tulipánok).

Az ültetést mindig a felső ponttól kezdjük és haladunk lefelé. Erre a legalkalmasabb időpont tavasszal van. Kerüljük a szimmetrikus elrendezést és törekedjünk a kontraszt megtartása: sötét kövekhez fehér és sárga virágú, ezüstös levelű növények érvényesülnek, míg a világos tónusú kövekhez kék, vörös és örökzöldek illenek.

4. Növények kiválasztása

Az első évben a sivárságot tompíthatjuk több egynyári növénnyel: őszirózsa, fátyolvirág, nősziromfajták, ezek gondozása sok időt és energiát igényel. Ezzel szemben az évelők: rózsák, bokrok, díszfák ápolása kevesebb munkával jár: molyhos madárhúr, borostyán, gyöngykosárka. A telet a hagymás és gumós növények bírják jól, viszont a leghálásabb a télálló pozsgások ültetése: fügekaktusz, kövirózsa, varjúhájfajok.

5. Virágok ültetése

A megvásárolt növényeket először helyezzük vízfürdőbe, ezzel felpuhítva a talajt és a gyökérzetet, ezután meglazíthatjuk a gyökérlabdát. Tartsuk be a megfelelő ültetési távolságot, nedvesítsük meg az ültető gödröt, ültessük be a növényt, majd locsoljuk meg újból.  Telepítés után 2-3 hétig öntözzük sűrűbben.

Növények gondozása a sziklakertben

Nem csak díszítő elemként tekinthetünk növényeinkre, hanem gyógy- és fűszernövényként felhasználható kultúrákat is ültethetünk a sziklák közé: kakukkfű, cickafark, orbáncfű, levendula, rozmaring, zsálya és a savanyú talajt kedvelő áfonyát. A növények kiválasztásánál minden esetben vegyük figyelembe fény, hő és csapadék igényét.

A növények beszerzése nem csak attól függ, hogy milyen helyre kerül a sziklakert, hanem attól is, hogy mekkora méretű. A cserjék és bokrok adják meg a virágok között a sziklakert vázát, de ez csak nagy területen tud jól működni. Az egynyári virágokat pedig úgy érdemes kiválasztani, hogy eltérő időpontban virágozzanak, így folyamatosan változik kertünk hangulata.

Legfontosabb ápolási munka az öntözés, a gyomlálás és lazítás mellett. A lazítás akkor fontos, mikor a növények talaja túlságosan kiszárad és a föld mellett folyik el az öntözővíz, ekkor érdemes a talajt meglazítani, hogy a csapadék a növényhez is eljusson.

Két féle öntözési módot javaslok: esőszerű (akár permetezővel) és csepegtető rendszerrel történő öntözés. Ekkor juttathatunk ki lombtrágyákat, viszont figyeljünk oda, hogy ne növeljük a talaj savanyúságát (kálisóval vagy ammónium-szulfáttal). Mikroelem hiány esetén pedig speciális tápanyag- utánpótlásra van szükség. Ehhez használhatjuk a kerti és szobanövények levéltrágyáját a Kiskertész Virágözönt. Örökzöldeknek pedig speciális összetétellel rendelkező FitoMaxx Örökzöld tápoldatot.

Nincs nagy kertem, mit tegyek?

A válasz: miniatűr sziklakert, vagy „teknőkert” - edényekbe mészkősziklából készített formáció. Az alapja az, hogy lyukacsos sziklát válasszunk, melybe több apró növényt is el tudunk ültetni.

Az edény mélysége 15-20 cm, melynek 3 cm vastag kavicsréteg kerül az aljára, rá kerül 5-6 cm vastag gyommagmentes sziklakerti földkeverék és erre a kőépítmény. Egyetlen kő is alkothatja a sziklakertet (az már mutatós, ha kb. 80 cm széles), aminek repedéseit töltjük fel növényekkel.

Tippek a sziklakerthez!

• Víz és a kő kombinálása: csobogók kialakítása a sziklakertben nem csak kertünket dobja fel, hanem lelkünket is a kert zenéjével
• Ha vintage stílusú követ szeretnénk, akkor kenjük be a sziklákat híg komposztos- agyagos vagy marhatárágyás-agyagos péppel. Ezzel lehet tompítani élénk színét, és a mohák is hamarabb megtelepszenek rajta.
• Ha mohákat szeretnénk mesterségesen telepíteni: víz + mohacsomó + tejsavó összemixelni és a kívánt felületre ecsettel felkenni. 
• Ne aprózzuk el a köveket, dolgozzunk kevés, de nagy kővel.