A kórokozó gyakorlatilag valamennyi csonthéjas gyümölcsfajt megtámadhatja. Legnagyobb problémát a kajszi, illetve őszibarack termesztése során okoz, cseresznyén, meggyen, szilván pedig szórványosan fordul csak elő. A kajszin inkább a gyümölcstünetek dominálnak, még az őszibaracknál a hajtáson, illetve a leveleken jelennek meg többnyire a tünetek.
Levéllyukacsosodás = Stigmina carpophila
A leveleken 2-3 mm-es, kör alakú, sárgászöld, majd később barnuló foltok láthatók. Közepük idővel kiesik, de keskeny barna szegélyük megmarad. A fiatal hajtásokon a rügyek körül 5-10 mm nagyságú, ovális, szürke színű foltok képződnek, melyek szegélye elmosódott, barna vagy liláspiros. A beteg rügyek nem hajtanak ki, valamint ha a folt a vesszőt körülöleli, annak elhalása is bekövetkezik. A gyümölcsfoltok aprók, pár mm nagyságúak, vörös vagy lilásiros színűek. A terméseken a foltok később kiemelkednek, elparásodnak, udvaruk viszont liláspiros színezetét megtartja.
A fertőzés kialakulását megelőzhetjük a beteg fás részek lemetszésével, illetve az ősszel és tavasszal végzett lemosó permetezéssel. A kémiai védekezést bimbós állapotban, virágzás előtt, valamint közvetlenül a sziromhullás után érdemes elvégezni, a moníliás betegség elleni védelemmel egy menetben.
Kultúra:
Kajszibarack
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.