Hogyan telepítsünk sövényt?

Hagyományos sövényeket készíthetünk fagyalból, tiszafából, magyalból, mahóniából, kecskerágókból, vagy smaragdtujából. Nagyobb teret igénylő növényekből, lomblevelű örökzöldekből is lehet sövényt kialakítani. Alakítható sövények készülhetnek a fagyal fajtákból vagy a tűztövisből is. Nyírást nem igénylő sövényünk lehet orgonából, gyöngyvesszőből, madárbirsből stb.

A sövény ültetése

Legoptimálisabb idő az ültetésre a tavasz, jó ha április- májusra befejezzük az ültetést. Lombhullató sövények esetében ássunk ki a leendő sövény nyomvonalában egy 40 cm széles, mély árkot. Az árok aljába helyezzünk érett istállótrágyát vagy tartós hatású műtrágyát. A növényeket fajtól és növekedési erélyüktől függően 25-40 cm távolságban helyezzük el egymástól. Ültetés után kellően áztassuk be a növényeket és az első pár héten rendszeresen öntözzük, hogy segítsük a megragadásukat. 

A sövény metszése

A metszést igénylő sövényeket, az első évben még ne metsszük intenzíven, majd a későbbi években évente 3-4 alkalommal, hogy a sövényünk besűrűsödjön. Ha elértük a kívánt magasságot, akkor évente 2-3 alkalmanként nyírjuk, és végezzünk 1-2 havonta alakító metszést. Nem minden fajta sövényre igaz ez a metszési sűrűség, hiszen egy hortenzia sövény akkor lesz igazán szép, ha virágzik, azt pedig akkor érhetjük el, ha nem vágjuk sűrűn vissza. A második évtől elkezdhetjük a tápoldatozást is hiszen a tartalékok addigra elfogyhatnak a talajból. Fontos a sövény formája: keresztmetszete téglalap vagy nyújtott trapéz alakú legyen. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás következtében. Türelem szükséges a sövényneveléshez, hiszen 2-3 év is eltelik mire igazán sűrű sövénykerítést kapunk.