Hogyan komposztáljunk - Komposztálás házilag

Hogyan komposztáljunk? - Komposztálási tudnivalók 

Miért érdemes komposztálni? Egyszerűbbnek tűnhet előre elkészített földeket megvásárolni és azzal javítani a talajt, azonban a komposztálással a háztartásunkban és a kertünkben felgyülemlett hulladék egy részét is feldolgozhatjuk és felhasználhatjuk a talaj szerkezetének javítására, tápanyag-utánpótlásra és a növények egészségének megőrzésére.

A komposztálás fogalma

A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, melynek során a szerves hulladékok, tápanyagban gazdag humuszszerű anyaggá változnak.

A KOMPOSZT ELŐNYEI

pótolja a tápanyagokat

javítja a talaj szerkezetét

növeli a növények ellenálló képességét

Bár a komposztálás nem túl bonyolult, mielőtt belevágnánk érdemes átgondolni pár alapvető dolgot a témával kapcsolatban.

Ha már elhatároztuk, hogy komposztálni szeretnénk, lássuk
 

Mire van szükségünk az otthoni komposztáláshoz?

• komposztálható anyagokra,

• kerti eszközökre a komposzt begyűjtésére, aprítására, forgatására és kijuttatására

• megfelelő komposztálóhelyre

• és egy alkalmas komposztáló edényre

Ha ezekkel rendelkezünk, nyugodtan belefoghatunk a komposztálásba, hiszen nekünk nincs más feladatunk, csak hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk azoknak az élőlényeknek, amelyek elvégzik a folyamatot.

Azok is olvassák végig a cikket, akiknek nincs kertjük, hiszen a konyhánkban is tudunk komposztálni, már speciális benti komposztáló edényeket is lehet kapni.

Miért komposztáljunk?

• Csökkentsük a kukánkba kerülő szerves, hulladék mennyiségét.

• Jutassuk vissza a természetbe a konyhánkban, kertünkben termelődő szerves hulladékot.

• Tegyük egészségesebbé, tápanyagban gazdaggá kertünk talaját.

• Csökkentsük a költségeinket, azzal hogy kevesebb virágföldet, műtrágyát kell vennünk a komposzt mellé.

Mit lehet komposztálni?

A komposztálási folyamat lényege, hogy az önmagukban akár környezetszennyező anyagnak minősülő, mint a konyhai hulladék, növényi maradványok, humuszpótló anyagokká váljanak. Csökkenthetjük a szemetünk mennyiségét is, ha a levágott füvet vagy a konyhában keletkezett komposztálható hulladékot inkább ide gyűjtjük.

Érdemes magas nitrogén tartalmú anyagokat is rétegeznünk, mint a galambtrágya, a lucerna széna, vagy a gyógynövények (csalán, kamilla, pitypang, stb.), mivel a tapasztalatok szerint gyorsítják a komposztásási folyamatot, úgynevezett aktivátor szerepet töltenek be. A gyorsabb éréshez használhatunk még érésgyorsítókat, tegyünk egy-egy réteg kész komposztot a zöldhulladék közé és száraz időben locsoljuk meg.

A szerves anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók!

Jó komposztanyagok:

A konyhai hulladékok pl.: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalmastb.

A kerti hulladékok közül pl.: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz stb.

És egyéb hulladékok pl.: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton stb.

Mit nem szabad a komposztba dobni?

• Üveget, fémet és műanyagot

• Főtt ételmaradékot, kenyeret, csontokat

• Színes újságot

• Vegyszerrel kezelt fa hulladékot

• Pelenkát, porzsák tartalmát

• Növény védőszert és vegyszereket

• Beteg növényi részeket

• Egzotikus gyümölcsök héját, maradékát

• Fáradt olajat

• Festéket, elemet, gyertya maradékot (semmilyen veszélyes, nem szerves anyagot!)

Néhány FONTOS tanács a komposztálható anyagokkal kapcsolatban:

• A papír és karton ugyan biológiailag lebomlik, azonban elsősorban ezek papírként történő hasznosítását kell elősegítenünk!

• Az ételmaradékok is komposztálhatóak, de ajánlatosabb kerülni, hogy a komposztba kerüljenek, mert büdösek lesznek és odavonzhatják a nemkívánatos rágcsálókat, legyeket!

• A déligyümölcsök héjának komposztálását is kerüljük, vagy ha mégis e mellett dönt, akkor előzőleg alaposan mossuk meg azokat, mivel olyan vegyszerekkel kezelik azokat amelyek gátolhatják a komposztálási folyamatot.

• A kórokozókkal, kártevőkkel szennyezett növényi részeket ne tegyük a komposztba, mert, bár a legtöbb kórokozó elpusztul a komposztálás során termelődő hő hatására, ezek ellenére több is életképes maradhat.

A komposztálás folyamata

A növények, a talajból felvett tápanyagokból építik fel magukat, leveleiket, terméseiket, stb.

Ezért kell pótolni a talajba a felhasznált tápanyagokat.

Ahelyett, hogy a levelekben és más növényi részekben felhalmozódott tápanyagokat elégetjük vagy a szemétbe tesszük a komposztálási folyamat végén forgassuk vissza kiskertünkbe.

A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot!

Milyen élőlények vesznek rész a komposztálás folyamatában?

egysejtű mikroorganizmusok

gombák és enzimek

illetve a makrofauna, rovarok, férgek, giliszták stb.

Segítsük őket, hogy levegővel, vízzel, tápanyaggal, hogy megfelelően tudják végezni a dolgukat.

A mikroorganizmusok munkájához két elem: a szén (C) és a nitrogén (N) nélkülözhetetlen. A mikroorganizmusok több szenet bontanak le, mint nitrogént, mert 25 egység szénre van szükségük 1 egység nitrogén értékesítéséhez. Ezért lehetőség szerint úgy állítsuk össze a nyersanyagokat, hogy a C:N aránya 25-30 közé essen.

A komposztálási alapanyagoknak különböző a C/N arányuk, ezeket lehetőségeinkhez mérten úgy rétegezzük, hogy meglegyen az átlagos 25-30-as arány. Néhány, az otthonunkban is előforduló szerves hulladéknak magas a C/N aránya, ezek pl.: a fakéreg, a fűrészpor, a papír stb. Ezeknek magasabb a C/N aránya, mint az átlag így olyan anyagokkal ellensúlyozhatjuk ezt, amelyeknek az átlagnál alacsonyabb ez az értéke. Ilyenek pl. a zöldségmaradványok, a kávézacc, a fűnyesedék, vagy a friss baromfi trágya.

Általánosan azt mondhatjuk, hogy minden barna hulladékban (faág, gally, szalma stb.) sok szén van, míg a zöld hulladékokban több a nitrogén.

Kiegyenlíthetjük a C/N arányt, ha a zöld és barna hulladékokat megfelelő arányban (3/4:1/4) keverjük egymással!

Mire figyeljünk komposztálás során?

A komposztálás lényege a magas nitrogéntartalmú anyagok és a szénben gazdagok keverése.

A nedves anyagokat száraz anyagokkal elegyíteni.

A durvább, darabos anyagok, finom szemcséjű anyagok vegyítése.

A rothadási folyamatokat mindig próbálja meg elkerülni megfelelő vázanyagok hozzáadásával!

Mindig figyeljünk komposzthalmunk megfelelő nedvességtartalmára!

• Ha túl száraz a komposzthalom az gátolja a mikroorganizmusok aktivitását.

• Ha túl nedves, rothadási folyamatok indulhatnak el.

• Az ideális a nedvességtartalom egy kicsavart nedves szivacsra hasonlít.

Hogyan alakítsuk ki saját komposztálónkat?

Elegendő néhány jó minőségű, megfelelő szellőzést biztosító komposztkeret, amelyeket megvásárolhatunk, de akár mi magunk is barkácsolhatunk például vesszőből, raklapokból. A komposztáló kialakításánál fontos, hogy lefelé szélesedjen, hogy a komposzt átforgatását és kivételét megkönnyítse. A komposztálót érdemes olyan helyre felállítani, amely a konyhából télen is jól megközelíthető és árnyékos legyen, a későbbi vízpótlás szempontjából egy vízvételi hely is jó ha van a közelben.

Komposztáló deszkákból

Komposztáló vesszőből

Komposztáló gallyakból

Komposztáló raklapból

• Olyan komposztálót válasszon, amelyik közvetlenül a talajra helyezhető, vagy perforált aljú, biztosítva ezáltal az átjárhatóságot a talajlakó élőlények és a komposzt között.

• A komposztáló aljára szórjunk kb. 10 cm vastag fakéreg vagy szalma réteget, ami majd megfelelő szellőzést biztosít.

• Ezután váltakozva tegyük a konyhai és kerti hulladékokat!

• Jobb eredményt érhető el, ha a rétegek közé néhány lapát földet szórunk, mert ez szigeteli a kellemetlen szagokat, és tartalmazza a lebontáshoz szükségek élővilágot.

FONTOS A KOMPOSZT ÁTFORGATÁSA!

• Összekeverhetjük az érett és még éretlen részeket.

• A komposzt külseje általában szárazabb, mint a belső mag; átfogatásnál ezek is keverednek.

• A már komposztálódni kezdett anyagok legtöbbször összetömörödnek, így a forgatással levegőt juttatunk bele és meggátoljuk a rothadási folyamatokat.

• Ezért évente legalább 2-3-szor érdemes villával átforgatnunk komposztunkat.

Az érett komposzt

Az apróbb daraboknak elegendő 2-3 hónap a lebomláshoz, míg a nagyobb daraboknak akár egy év is szükséges. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatjuk rostálással.

Hogyan használjuk fel az érett komposztot?

• Zöldségeskertben minden második évben, sekélyen dolgozzuk be a komposztot a talajba, átlagosan 3-5 kg/m2 arányban, tápanyag igényesebb kultúrák esetén 4-6 kg/m2.

• Díszkertnél 2-4 kg/m2 komposztot dolgozzunk be a felszínen évente.

• Fák esetében minden évben szórjunk a törzsük köré a földre az érett komposztból.

• Gyepnél a komposzt feladata a trágyázás és a talajjavítás, ezért minden második évben, 2-3 kg/m2 arányban, a finomra szitált érett komposztot juttassuk ki.

Lássuk összefoglalva mik a feladataink a komposzthalmunkkal az évszakok szerint!

Tavasz

Jelöljük ki egy helyet a kertünkben, ahol szeretnénk felállítani komposztálónkat vagy szeretnénk kialakítani komposzthalmunkat és kezdjük el gyűjteni a különböző komposztálható anyagokat. A halom aljára valamilyen szemcsésebb, darabosabb anyagot tegyünk, pl. kisebb gallyakat, faforgácsot, hogy a levegőzést alulról is biztosítsuk. Erre rétegezzük a felhalmozódó szerves hulladékot úgy, hogy, ha egy kb. 2O cm-es rétegbe elsősorban zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladék kerül, akkor a következő rétegbe inkább szárazabb, szénben gazdagabb anyagokat tegyünk.

Nyár

Folytassuk a rétegezést az aktuálisan termelődő szerves hulladékokkal! A nyári melegben a komposztálási folyamatok felgyorsulnak. Nyáron fokozottabban ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a komposzthalmunk, ha túl száraznak találjuk, locsoljuk meg! Fontos, hogy nagy mennyiségű friss fűnyesedéket ne tegyünk egyszerre rá. Fűnyírás után szárítsuk meg a fűnyesedéket, majd kisebb adagokban keverjük komposztkazlunkhoz. Ha fel szeretnénk gyorsítani a komposztálási folyamatot, a bele kerülő anyagokat aprítsuk fel. Ne feledkezzünk meg a halom átforgatásáról se, ha mindenhol egyforma minőségű anyagot szeretnénk kapni.

Ősz

A kertünkben ebben az időszakban keletkező faleveleket szárítás nélkül rátehetjük, a fás növényi részeket viszont aprítsuk fel. A metszésnél keletkező nyesedéket csak abban az esetben tegyük a halomba, ha azok nem fertőzöttek, illetve a gyümölcsfák alatti lehullott gyümölcsöket sem érdemes komposztálni, ha azokat megtámadta valamilyen kártevő vagy kórokozó. Védjük a komposztot az őszi túlzott esőzésektől!

Tél

A komposzthalomban a folyamatok lelassulnak, néha teljesen leállnak, annyi a dolgunk hogy, védjük az esőtől és a hótól.

A karácsonyfánkat is beleapríthatjuk, viszont azt tudjuk, hogy lassabban bomlik le. Az érett komposztot legjobb következő tavasszal kijuttatni. Rostáljuk át a felhasználás előtt és a darabos még nem komposztálódott részeket tegyük az új komposztba.