A növény minden részét megtámadja, csíranövény kortól fertőzhet. A gomba a fertőzött növényi maradványokban telel. Az enyhe nyár, az eső és a sűrű állomány kedvez a kialakulásának.

Bab fenésedés kórkép

A bab egyik legjelentősebb betegsége. A meleg, csapadékos időjárás kedvez az elterjedésének. Legtöbbször a ferőzött vetőmag okozza terjedését. A tünetek a növény szinte minden részén megjelennek. Már a sziklevélen láthatóak a vizenyős foltok, majd a leveleken a levélerek által határolt szögletesebb foltokként, a száron megnyúlt foltokként és a hüvelyen kerek foltokként láthatjuk. Ezek a foltok kezdetben vizenyősek, majd beszáradnak, az összeért foltok mentén a levelek kijukadhatnak. A mag ráncossá válik a fertőzés következtében. 

A foltok kezdetben aprók, barnák vagy vörösbarnák, majd fokozatosan megnagyobbodnak, kerek, ovális esetleg szabálytalan alakúvá válnak. A foltok szegélye kiemelkedik, közepe kivilágosodik és besüpped, bemaródik a szövetekbe – azaz jellegzetes fenésedést okoz. Súlyos esetben a foltok összefolynak és „párducbőr”-szerű mintázatot alkotnak. A szaporítósejteket a rovarok, az eső, a szél terjeszti. A kórokozónak a csapadékos, páradús, hűvös nyár (18 Celsius fok), valamint a sűrű állomány kedvez. Az öntözés hajlamosító tényező. 

A kórokozó fertőzése után tünetek minden növényi részen megjelenhetnek, lomblevélen, száron, hüvelyen, magon egyaránt. Meleg, csapadékosabb nyarakon komoly problémát okozhat, főként öntözött körülmények között. A bab egyik legjelentősebb gombás betegsége. A már eleve fertőzött vetőmagból beteg szikleveles növényke fejlődik ki. Későbbiekben a levélfonákon szakaszos barna színű levélérelhalást figyelhetünk meg, a levéllemezen pedig szabálytalan alakban elhaló szövetrészeket. Ezzel szemben a hüvelyen a foltok kerekdedek, „kráterszerűek”, szélük inkább kiemelkedő, közepük besüpped. Jellemző a klorotikus (sárgás) szín a foltok udvarában.

Bab fenésedés megelőzése

A legfontosabb védekezés az egészséges vetőmag beszerzése, biztonságos forrásból. Ezen kívül vetőmagcsávázás, legalább 2-3 éves vetésváltás, a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, a túlságosan sűrű állomány kerülése. Válasszunk kevésbé fogékony fajtákat, ne vessük sűrűre a töveket és ne öntözzünk esőszerűen, sok vízzel, inkább alulról. Réz tartalmú szerekkel vegyszeresen preventíven védekezzünk vagy legkésőbb az első tünetek megjelenésekor. Veteményezés előtt vagy legjobb, ha előző évben a szezon végeztével, a növényi maradványokat távolítsuk el, mivel a betegség ezekben telel.
Az egészséges, fertőzésmentes vetőmag használata a legfontosabb.

Kép forrása: commons.wikimedia.org, David B. Langston

Bab