Fagyvédelem házi kertekben

Bizonyára mindannyian emlékszünk a 2020-as évre, amikor a hazai ültetvényeket alaposan megtizedelték a tavaszi fagyok. Március és május között országos szinten 15-18 alkalommal fordult elő 0 °C alatti hőmérséklet, amikor már megindult a fákon a nedvkeringés, virágzás. Ennek köszönhetően az elmúlt 30 év legalacsonyabb terméshozamát szüreteltük le több gyümölcsfajnál. A kajszi kb. 75%-át, az őszibarack 65%-át, míg az alma felét elvitte a hideg, amit a pénztárcánkon is érezhettünk a gyümölcsök vásárlásakor. 

Az idei 2022-es és a tavalyi évben is sajnos megismétlődni látszik a szélsőséges tavasz. Ennek következtében elfagyott az éppen virágzó kajszi nagy része, de sérültek az őszibarackfák virágai is. 
Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy miként lehetne megelőzni ezeket a károsodásokat, kivédeni a tavaszi fagyokat. A válasz közel sem olyan egyszerű. A fagyok ellen ugyanis többféle védekezési módszer is rendelkezésre áll, de igazából egyik sem képes teljes biztonsággal megelőzni a károkat. Házi kertekben, ahol zömmel kisebb számú gyümölcsfával találkozunk, még csekélyebbek a lehetőségek, ugyanis a fagyvédelmi módszerek többsége üzemi körülmények között, nagyfelületen nyújt hatékonyabb védelmet. 

Passzív fagyvédelem

A házi kertekben lévő gyümölcsfákat legeredményesebben a passzív fagyvédelmi módszerekkel lehet megvédeni. Ide soroljuk az olyan védelmi intézkedéseket, amelyeknél a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk be, hanem azokat már jóval a hideg idő érkezése előtt végezzük el. 
Sokszor bele sem gondolunk, de a fák ültetésénél már a termőhely megválasztás is fagyvédelmi módszernek számít. Köztudott, hogy a dombvidéki termőtájak termésbiztonsága kedvezőbb, mint a síkvidékieké. Ennek egyik oka, hogy a lejtőkön a hideg légtömeg lefolyik és a völgyekben gyűlik össze. Ezért mindig kerüljük a mélyebb fekvésű részeket a telepítésnél. A másik oka pedig abban kereshető, hogy a magasabban fekvő részek később melegszenek fel tavasszal, így a virágzás akár 1-2 héttel is később történik meg, amivel nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni a tavaszi fagyokat. Ezek alapján tehát ha van rá lehetőség, törekedjünk arra, hogy a fákat a környezetéből kiemelkedő, magasabb fekvésű helyekre ültessük. 

Szintén a telepítéshez köthető fagyvédelmi eszköz a fajtaválasztás. A faiskolákban igyekezzünk mindig olyan fajtákat választani, amelyek jobban tűrik a téli és tavaszi lehűléseket. Különösen legyünk óvatosak a mediterrán származású fajoknál, mint az őszibarack és a kajszi, ahol sok olyan fajta van, amelyeket a hazánkénál melegebb helyeken nemesítettek (Kalifornia, Olaszország). A legtöbb esetben a hazai nemesítésű fajták (pl. Mandulakajszi, Gönci magyar kajszi, Piroska őszibarack) nagyobb fagytűrő képességgel rendelkeznek, mint a külföldiek. Emellett kedvező az is, ha egy fajta később virágzik a társaihoz képest, mert ez jelentősen hozzájárulhat a tavaszi fagyok elkerüléséhez. 

Házi kertekben gyakran nagyobb méretű fákkal találkozunk, mint üzemi ültetvényekben. Ennek termésvédelemi szempontból van egy kis előnye, ugyanis tavasszal a kisugárzási fagyok rétegesen alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a talaj szintjében van a leghidegebb, majd felfelé haladva növekszik a hőmérséklet. Emiatt gyakran látható, hogy a magasabb fák felső részein némi gyümölcs megmaradt, míg az alsó részükön nincs termés. Emiatt érdemes odahaza kicsit magasabbra engedni a fákat, olyan magasságig, ahol még egy létrával a termés leszedhető.
A felhőtlen éjszakákon, szélcsendben kialakuló lehűléseket a földfelszín kisugárzása, hővesztesége okozza. Emiatt célunk az, hogy minél kisebb legyen a talajon a hőt leadó felület, magyarul minél rövidebb legyen a fűtakaró. Törekedjünk tehát arra, hogy a fagyveszélyes napokban a fák körül a gyep rövidre le legyen nyírva. 
A fentiek mellett tulajdonképpen szintén a passzív fagyvédelemhez tartozik, hogy mindent megteszünk a jó növényi kondíció kialakítása érdekében. Ez alatt azt értjük, hogy tél végén szakszerűen megmetsszük a fákat, tavasszal gyümölcsritkítást végzünk, majd rendszeresen öntözzük a fákat, tápanyagot adunk a számukra, permetezünk. Ezek az ápolási munkák hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb lesz a fák erőnléte, nagyobb szénhidrát mennyiséget tudnak tárolni a sejtjeikben, aminek köszönhetően a következő év tavaszán ellenállóbbak lesznek a hideggel szemben. 

Aktív fagyvédelem

Az aktív fagyvédelmi módszerek jellemzője, hogy a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk a fagyos éjszakákon. Ide olyan módszerek tartoznak, amelyekkel hőt tudunk termelni: paraffin gyertyák, fagyvédelmi gépek, korona feletti esőztető öntözés, vagy össze tudjuk keverni a hideg és a meleg levegőt (szélgépek, helikopteres légkeverés). Ezek közös sajátossága, hogy igen drága beruházásnak számítanak, illetve csak nagyobb területeken alkalmazva hatékonyak, ezért elsősorban üzemi ültetvényekben használják őket. 
Számos helyen alkalmazzák a füstölést, amikor nedves szalmabála égetésével képeznek füstöt a fák körül. Ez sajnos igen kis hatékonyságú módszer, ugyanis aktív hőt nem termel. A keletkező füstpaplan valamelyest mérsékli a földfelszíni hőveszteséget, de ez is csak nagyobb felületen alkalmazva érzékelhető, kisebb kertekben sajnos nem. 

Láthattuk tehát, hogy sajnos eléggé meg van kötve a kezünk, ha ki akarjuk védeni a tavaszi fagyokat. Házi kertekben a legtöbbet azzal tehetjük, hogy kevésbé fagyveszélyes helyre telepítünk, ellenállóbb fajtát választunk és jó erőnlétben tartjuk a növényeket.