A legtöbb kertben sok gondot okoznak a cserebogarak. A talajban fejlődő lárvája a pajor szinte minden termesztett kultúrára és a dísznövényekre is veszélyt jelent, több éves fejlődése alatt.
Általában jellemző rájuk a három éves fejlődési idő, ami után többnyire 3 évente rajzanak. Az esti órákban sötétedéskor kelnek útra a kifejlett egyedek, ilyenkor számítsunk tömeges megjelenésükre. A legtöbb fajtájuk csupán a szaporodásra fordítja ezt az időt, de vannak olyanok is, amelyek a fás szárú növények lombozatával táplálkoznak, akár tarrágást is okozva. Az estéket és a hajnalokat mozdulatlanul töltik a fák leveleinek fonákán, ilyenkor, meg lehet próbálkozni azzal, hogy lerázzuk és összegyűjtjük a bogarakat. Ha a lárvák betelepülnek a talajba igen nehéz tőlük megszabadulni, rendkívül nagy gazdasági kárt tudnak okozni. Talajvizsgálat adhat pontos képet arról, hogy milyen mértékben vannak jelen, négyzetméterenként 4-5 db már komoly gondot okozhat.
Elsősorban a lágyszárú növényeket károsítja. A fejlődési idejük 3 év, majd április közepén rajzanak. Az imágó már nem táplálkozik, a pajor károsítja a növények gyökerét.
2 év a fejlődési ideje, majd tavasszal jelennek meg tömegesen. A pajor a lágyszárú növények gyökerét károsítja, az imágó már nem táplálkozik.
Jelentős gazdasági kártételért felelős fajta. A pajor szinte minden növény gyökerét károsítja, míg az imágó is táplálkozik, így akár fák tarrágásáért is felelős lehet. 3 évig fejlődnek a talajban, a növények gyökereit rágva, majd április-májusban rajzanak.
Ez a fajta is minden növény gyökerét károsíthatja, a májusihoz hasonlóan. Leginkább erdősávok mellett gyakori a megjelenése.
Forrás: commons.wipipedia.org, Аимаина хикари
A cserebogarak közül ez a legnagyobb. 4 évig fejlődik a talajban a gyökerek károsításán, majd május-júniusban rajzik.
Forrás: commons.wikipedia.org, Bernard Dupont
Az imágó is táplálkozik, lombos fák és a szőlő leveleit rágja. A pajor 3 évig fejlődik a talajban. Majd júliusban rajzanak.
Forrás:commons.wikimedia.org, Amara aenea
Természetes ellenségeik a madarak, a vaddisznók, a vakond és a ház körül a csirkék. Ha a látszólag egészséges növények, ok nélkül kókadnak, gyanakodhatunk a cserebogarak jelenlétére, de ilyenkor már nehéz felvenni a harcot ellenük.
Vetés, ültetés előtt a megfelelő talajművelés, kapálás, szántás kiforgatja a pajorokat, amik így elpusztulnak. Nagyon fontos, hogy fertőtlenítsük a talajt mielőtt belekerülnének a növények, erre használhatjuk a Picador 0,8 MG az engedélyezett kultúrákban. A veteményes kert mellé tehetünk a földbe egy úgynevezett csali növényt, amit jobban szeretnek, ez lehet egy félbevágott burgonya. Ha ezt megtalálják, ellepik, csak emeljük ki a földből és semmisítsük meg.
Azok ellen az imágók ellen, amelyek táplálkoznak, rovarölő szerrel (Spilan 20 SG) védekezhetünk, így akadályozva meg a peterakást. Illetve ha vegyszermentesen szeretnénk védekezni ellenük, a hajnali órákban próbáljuk meg összeszedni a mozdulatlan bogarakat a fákról.
A rózsabogár és a zöld cserebogár imágója és lárvája is nagyon hasonlít egymásra. Azonban a rózsabogár kártételétől nem kell tartanunk. Az imágója virágporral és nektárral táplálkozik, esetleg széttúrhatja a virágokat. A lárvájával pedig elsősorban a komposztban találkozhatunk, mert az elhalt növényi részekkel táplálkozik, tehát még a segítségünkre is van.
Rózsabogár és lárvája
Forrás: commons.wikimedia.org, Daniel Zippert
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.