A különböző családba tartozó fajok kinézete és életmódja nem feltétlenül azonos. Haznákban évente 2-4 nemzedékük fejlődik. Általában jellemzően báb alakban telelnek lehullott levelekben, növényi részekben, résekben, repedésekben, a fajra jellemző bábozódástól függően. Az is általánosan jellemzi az aknázómolyokat, hogy egy lárva fejlődése egy levélhez kötődik. A tojásokat a levelekre rakják, majd a kikelő lárvák egyből befúrják magukat a levélbe, hogy ott elkészítsék a fajra jellegzetes aknáikat. Előfordulnak egy tápnövényű fajok, illetve polifágok is. Az almatermésűek legfontosabb levélaknázó kártevői: almalevél-sátorosmoly, almalevél, akzánómoly, kígyóaknás ezüstmoly, lombosfa-fehérmoly.

Kárkép

A hernyó a levelek belső részét károsítja, hasonlóan, mintha üreget készítenének a levél színén és fonákán lévő bőrszövetek közt. Ezek az aknák fajra jellegzetes alakúak lehetnek. Súlyos kártételük nagymértékű lombhullást okozhat.

Védekezés/Megelőzés

A lehullott lomb eltávolításával, a fák kéreg-kapargatásával gyéríthetjük az áttelelő egyedek számát. Rovarölő szerrel rajzásmegfigyelésre alapozva, tömeges lárvekelés idején permetezzünk.

Fokozhatjuk a permetezőszer tapadását és hatását, ha keverünk a permetlébe Eco-Filmet!

Kép forrása: Agrofórum

Birs