A szilva legjelentősebb kártevője, hiszen nem ritka, hogy nyári nemzedéke a termés jó részét tönkre teszi. Évente három nemzedéke fejlődik ki, lárvái telelnek gubókban, védett részeken, akár a fás részek repedéseiben. Első nemzedéke májusban, a második nyár közepén, a harmadik pedig augusztus elejétől rajzik. 

Elsősorban a szilva és a ringló kártevőja, alkalmanként más gyümölcsökön is előfordul. Lárva alakban telel a talajban vagy a kéreg alatti részben. A hernyók 12-14 mm nagyok, rózsaszínes-fehérek.

A szilvamoly imágója

(Kép forrása: commons.wikimedia.org, szerző: Janet Graham)

Szilvamoly kárképe

A tavaszi kártétel nyomán a zöld szilvákon a lárvák apró berágásának nyoma és mézgaszivárgás látható. A nyári nemzedékek rágása miatt általában erősebb mézgafolyás jellemző a terméseken. Az idősebb hernyók kártételét korai gyümölcspuhulás jelzi, valamint a mag körüli rész ürülékkel, rágcsálékkal való szennyezettsége. A károsodott szilvák idő előtt lehullnak a fákról, valamint gyakran a monília is megtelepedik rajtuk. A hernyók a gyümölcsök belsejét összerágják, ürülékükkel szennyezik, a károsított gyümölcsök felületén gyakran mézgacsepp figyelhető meg. Tevékenységükkel gyümölcshullást idéznek elő, illetve gombás fertőzéseknek engednek utat. 

Szilvamoly elleni védekezés

Vegyszeres védekezésünket rajzásmegfigyelésre alapozva a kelő lárvák ellen irányítsuk. Ezen kívül javasolt a sérült, lehullott gyümölcsök összeszedése, eltávolítása.

A kémiai védekezés időpontját érdemes az előrejelzésre, feromoncsapdázásra alapozni. Hatékonyan a még be nem rágott lárvák ellen lehet csak védekezni. Az első nemzedék ellen érdemes felszívódó készítményt , még az éréshez közeli időszakban a rövidebb élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező  kontakt készítményt választani.

Szilva