Kép forrása: commons.wikipedia.org; szerző: Aiwok
Kerti növények közül előfordulására szilván és kajszin számíthatunk. Az apró imágók és nimfák által okozott közvetlen kártétel nem jelentős: szívogatásuk hatására a levelek csak kis mértékben deformálódnak, esetleg enyhén kanalasodnak, megjelenhetnek mézharmatcseppek is. Sokkal jelentősebb közvetett kártételük: mivel a vadon élő kökény is kedvelt tápnövénye, erről nagy eséllyel közvetít különböző növényi betegségeket (vírusok és fitoplazmák) a korábban egészséges gyümölcsfáinkra is. Évente egy nemzedéke fejlődik, imágó alakban telel fenyőféléken, majd kora tavasszal a csonthéjasokon lerakott tojásokból fejlődnek a következő nemzedék lárvái, és ősszel a kifejlett egyedek települnek vissza a fenyőfélékre.
Az imágók tavaszi betelepülését szexferomoncsapdával, vagy a szilvafák folyamatos megfigyelésével követhetjük nyomon. A tavaszi Agrokén-es lemosó permetezés jelentősen csökkenti a lerakott tojások számát. A szer kisebb koncentrációban később is alkalmazható a nimfák és az imágók gyérítésére, ügyelve arra, hogy 20°C felett a kén már perzselheti a lombot. A továbbiakban a szilván végzett rovarölőszeres permetezések (poloskaszagú szilvadarázs, levéltetvek, gyümölcsmolyok ellen) általában elegendő védelmet nyújtanak a szilvalevélbolha kártétele ellen is.
Kajszibarack
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.