A kéregmoly leggyakrabban a csonthéjas gyümölcsfajokon, azok közül is a kajszin, őszibarackon, cseresznyén és meggyen fordul elő, de szilván egyaránt károsíthat. Hazánkban általában két nemzedéke van és hernyói telelnek át a károsítás helyén.

Kéregmoly kártétel

Jelenlétének legszembetűnőbb mutatója a vázágak alsó részén megjelenő mézgafolyás, és ürülékcsomók. A rajzást következtében további jel a bábokról leváló bábingek fás részekből való kilógása is. A kéreg alatti részen a kártevő lárvák, valamint bábok is megtalálhatók rágásuk helyén. A táplálkozásuk során a hernyók nemcsak kéregelhalást okozhatnak, hanem berágva a háncsrészbe a fák víz- és a tápanyagok szállításának gátlását is okozhatják. A növényeket élettevékenységük során gyengítik, azok részleges vagy teljes pusztulását, elhalását és csúcsrészének száradását is okozhatják. 

Kéregmoly elleni védekezés

A tél folyamán végzett fatisztogatási munkálatok elvégzésének kiemelt szerepe van, melyben a sérült és vastagabb, mézgafolyásos részeket szükséges drótkefével tisztítani. Minél előbb észrevesszük a kártevő jelenlétét annál hamarabb és hatékonyabban tudunk védekezni ellene. A kémiai védekezés megfelelő időben történő elvégzéséhez feromoncsapdát érdemes kihelyezni, ezzel jelenlétük is igazolható. A rajzáskezdet után kb. három héttel érdemes permetezni, mely során a fás részeket is le kell kezelni, így a tojásból kelő, fás részekbe berágó lárvák pusztíthatók. 
 

Kép forrása: © entomart

Őszibarack, Kajszibarack, Cseresznye, Szilva, Meggy