Melyiket válasszuk a szerves trágyát vagy a műtrágyát? Melyiket mikor célszerű használni? Melyek a fő tápelemek pozitív hatásai és hiányukban milyen tünetek jelentkeznek a növényeken?
Számos jó tulajdonsága ellenére a szerves trágya felhasználás az évek alatt drasztikusan csökkent. Fontos szerepet játszik a megfelelő talajszerkezet kialakításában, illetve megőrzésében. A kötött talajokat lazítja, míg a homokosabbakat megerősíti. A szerves trágya használat következtében javul a talaj hő és vízgazdálkodása, azonban körülményes a tárolása, szállítása és kijuttatása. A friss istállótrágyát legalább 100 napig kell halmokban tárolni, hogy megérjen és használható legyen. Ha eléri a földszerű, a homogénhez hasonló állagot, akkor megfelelő. Lehetőleg ősszel juttassuk ki, amikor még semmi sincsen a talajban vagy a gyümölcsfák köré, és forgassuk is bele. Természetesen, akinek kisebb kertje vagy idegenkedik a szervestrágyától, a gazdaboltokban kapható érlelt vagy pelletált marhatrágyát is használhatja.
A műtrágya könnyen kijuttatható, többféle formában rendelkezésre áll, és célszerűen juttatható ki. Szerves trágya használat mellett is szükséges bizonyos esetekben pótolni a fontosabb tápelemeket, mint a nitrogén, foszfor vagy a kálium.
Lássuk a főbb tápelemek jótékony hatását és hiánytüneteiket.
A nitrogén (N) a legfontosabb termésbefolyásoló tápelem. A legjobban akkor tud hasznosulni, ha a növény minél jobban elátott más tápanyagokkal is. Célszerű több részletben kijuttatni, mert nem raktározódik a talajban. A nitrogén hiány tünetei gyorsan és látványosan jelennek meg a növényeken. Növekedése lelassul, kezdetben az idősebb levelek a szélüktől kivilágosodnak, majd ugyanebből az irányből el is száradnak. A túl sok nitrogén is káros lehet, mivel a növények szövetei laza szerkezetűvé növekszik a vízigényük, a terméseknek romlik a tárolhatósága és az íze, csökken az ellenálló képessége, nem beszélve arról, hogy mivel nem raktározódik a talajban elvész a tápanyag.
Nitrogénhiány tünetei babon
(Forrás: commons.wikimedia.org)
A foszfor (P) különösen a kezdeti palántanevelési időszakban fontos, hiszen segíti a növekedést, a gyökérképződést, fokozza az ellenálló képességet. Hiánya a korai növekedési szakaszban jelentkezik, torzulnak a hajtások, gyenge a gyökérzet és a szár. Az idősebb levelek és a szár lilás-vöröses elszineződést mutat.
Foszforhiány tünetei kukoricán
(Forrás: commons.wikimedia.org)
A kálium (K) fokozza a szárazságtűrést, tömeggyarapodást idéz elő, csökkenti a fagyérzékenységet és a termések esetén javítja a tárolási kondíciót. A káliummal jól ellátott zöldségek, gyümölcsök termések jobb ízű, jobban szállítható, szebb színű és jól tárolható. Hiánytünetei a növényeken az idősebb levelek levélcsúcsainak és levélszéleinek sárgulása, majd elhalása. Ezek a tünetek a levélerek közti részeken jelentkeznek, míg a levélerek zöldek maradnak. Kevésbé viselik a szárazságot, és a kórokozókkal szemben is fogékonyabbak lesznek.
Káliumhiány tünetei paradicsom levélen
(Forrás: commons.wikimedia.org)
Ezeknek a tápelemeknek szinte mindegyike megtalálható a komplex műtrágyákban is, amelyek tartalmaznak ezeken kívül más szükséges anyagokat is. Ne feledjük, hogy a gazdaboltokban hasznos tanácsokat is adnak a vásárlóknak a szakszerű információk mellé!
A tavasz második hónapja, ekkor már nem annyira szeszélyes az időjárás, persze rejthet meglepetéseket. Ekkor kap igazán erőre a természet és hoz a kertünkbe életet és ezzel megannyi feladatot.
Ebben a szép tavaszi hónapban csodálatos látványt nyújthat felvirágoztatott kertünk, erkélyünk, de a tennivalóktól se feledkezzünk el.