A szilva vörösfoltosságát okozó gomba főként elhanyagolt ültetvényekben üti fel fejét, nem túl jelentős kórokozó. A szilva fajták betegségre való érzékenysége igen eltérő ebben az esetben. Az egyik legérzékenyebb a 'Besztercei' fajta. Gazdanövényköre nem korlátozódik a szilvára, más csonthéjasokat is megfertőzhet. Ilyen a mandula, ringló és a kökény is.

Szilva vörösfoltosság tünete

Tüneteket kizárólag a leveleken okoz szilva esetében, azok azonban elég látványosak lehetnek. Levélszínen és fonákon narancsárga/vörös foltok, kerek foltok jelentkeznek, közepük bordó színű. A foltok kiterjedésével egyre nagyobb arányba kerül a bordó szín. A kerek foltok a levélfonák irányába besüppednek, rajtuk fekete szaporítóképletek keletkeznek idővel. Korai lombhullás okozója lehet. Terjedése: tavasszal a gomba szaporítóképleteinek szóródásával könnyedén rákerülnek a fakadó levelekre. A kórokozó kitartóképletével képes áttelelni a lehullott levelekben. Terjedéséhez ideális a 20°C (+-3 °C) körüli hőmérséklet és a nedves levélfelület.

Szilva vörösfoltosság elleni védekezés

Legtöbbet a lehullott levelek aláforgatásával tehetjük meg, így megsemmisítjük a kórokozó kitartóképletét, így az következő évben nem tudja újonnan fertőzni a fiatal leveleket.

A védekezést a fertőzési források megszüntetésével, vagyis a lehullott levelek megsemmisítésével és összegyűjtésével kell kezdeni. A kémiai védekezést érdemes már sziromhullás után megkezdeni majd június végéig rendszeres időközönként folytatni a szilvarozsda, valamint a fómás betegség elleni védelemmel együtt. 

kép forrása: File:Polystigma rubrum 20140806.jpg - Wikimedia Commons
Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International

Szilva