A szegfűt támadó két legfontosabb kórokozó a Fuzáriumos hervadás (kórokozó: Fusarium oxysporum f. sp. dianthi), illetve a Fuzáriumos szár-, és tőrothadás kórokozója (kórokozó: Fusarium culmorum, Fusarium avenaceum). A fertőzés hatására a beteg növények töve megbarnul, majd megfeketedik és a kórokozókra jellemző fehéres-rózsaszín micéliumszövedék és megjelenhet. Kettévágva a növényt láthatóvá válik az edénynyalábok elhalása. A tünetegyüttest a növény pusztulása követi. Legtöbbször a fertőzött közeg/szaporító anyag a „bűnös”. A fuzárium kórokozói a magasabb hőmérsékletet és nedves körülményeket kedvelik, ezek fennállása kedvez fennmaradásuknak. Amennyiben ilyen tüneteken észlelünk a növényünkön az első teendő, hogy eltávolítjuk azt (a közeggel együtt). Eltávolítás után célszerű fungicides beöntözést végezni. Ismét kiemelendő a prevenció fontossága, a mélyültetés és a pangó víz kerülése.
Kultúra:Dísznövények, Szegfű
Még gyönyörködhetünk virágoskertünk csodáiban: krizantém, díszkáposzta, örökzöldjeink. A folyamatos lombhullással akad egy kis dolgunk, az elhalt ágak levágása és levelek összetakarítása után a rezes lemosó permetezéssel is számolnunk kell. Ebben a hónapban odafigyelhetünk a karbantartási és tárolási munkálatokra.
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.