A hagymát egész élete folyamán a magkeléstől a raktározásig végig kíséri. Ha fertőzött magot vetünk, akkor már a csírák elpusztulnak anélkül, hogy kikelnének. A kifejlett növényeken a levélcsúcsokon, a betegség sárgulás formájában jelentkezik. A klorózis az egész növényre ráhúzódik és néhány nap múlva az egész föld feletti rész elpusztul. A gyökerek elrohadnak, a hagyma húsos levelei elpusztulnak. A hagyma a talajban és raktárban is megfertőződhet. Párás, csapadékos időben, nitrogénben gazdag talajokon a betegség járványszerűen terjed. A betegség ellen csak megelőzéssel védekezhetünk a fertőzött növényi részek megsemmisítésével, a vetésforgó betartásával, csávázott vetőmag használatával.
A fuzáriumos betegség a hagymán szabadföldi körülmények között, de a tárolóban is megjelenhet, legyen szó akár betárolt és étkezésre szánt, vagy dughagymáról.
A hagymafejeken a fuzárium okozta tünetek az alapi részről indulnak el, melyet tönkrothadásnak is neveznek. A gyökér pusztulása is bekövetkezik ilyenkor a hagymafejben kialakuló puhulás, valamint a húsos levelekbe húzódó barna elszíneződés, rothadás által. A fejen a betegség hatására fehér, majd később rózsaszín bevonat is képződik, valamint bekövetkezik teljes rothadása és mumifikálódása is.
A védekezés alapját, akárcsak a botritisz esetében a vetésforgó betartása adja. A betárolás előtti szárítás esetében a beteg hagymák mumifikálódnak, akárcsak a dughagymák hőkezelésük során. A tárolás körülményei e betegség terjedésére egyaránt hatással vannak, vagyis kerülni kell a nagy páratartalmat és a magas hőmérsékletet tárolása helyén.
Vöröshagyma, Hagymafélék
Az őszi időszak végén, a lombozat lehullásával a gyümölcsfák téli mélynyugalomba vonulnak, azonban bőven vannak ekkor is olyan ápolási munkák, amelyek elvégzéséről gondoskodnunk kell.
Még mindig tart a tél, így folytatódhatnak a téli tennivalók a kertben, de az is hasznos, ha egy bögre forró csoki mellett, akár a kandalló előtt gondoljuk át a jövő évi terveinket.