A bab legfontosabb kórokozói, melyek általában 20-40%-os terméscsökkenést idéznek elő. 

Paszulyvész kórképe
A baktériumokkal fertőzött vetőmag vagy ki sem kel, vagy már csírakorban (esetleg a kikelés után) elpusztul. A fertőzött babmagvakon szabálytalan vörösesbarna foltosodás és ráncosodás lép fel. A Pseudomonas syringae pv. phaseolicola a bokorbabon, a leveleken és a hüvelyeken kezdetben klorotikus foltokat, majd tipikus, kissé szögletes, ún. zsírfolt típusú, vizenyős foltosodást okoz. A folt közepe nekrotizálódik, körülötte klorotikus udvar van. Magyarországon a legjelentősebb faj a Xanthomonas campestris pv. phaseoli, mely kezdetben zsírfoltszerű tüneteket idéz elő, a betegség utolsó stádiumában az erek között nagyméretű, szabálytalan, barna nekrózisok keletkeznek, a foltok körül pedig kifejezett sárga udvar mutatkozik. A Xanthomonas fajok sárga, a Pseudomonas fajok pedig szürkésfehér telepeket fejlesztenek. 
A baktériumok télen az esetek legnagyobb százalékában a fertőzött magvakban, kisebb mértékben az egyéb fertőzött növénymaradványokban maradnak fenn, majd ezekből terjednek tovább. Sebzéseken és légzőnyílásokon át fertőznek, a sejt közötti járatokban a felszaporodott baktériumokat a rovarok, az eső, a szél stb. terjesztik. A kórokozóknak a csapadékos időjárás kedvez, a Xanthomonas fajok inkább melegben terjednek (28-30 Celsius fok), a Pseudomonas fajok pedig a hűvösebb körülményeket kedvelik. 

Paszulyvész elleni védekezés
Fontos az egészséges, fertőzésmentes vetőmag használata, a 3-5 éves vetésváltás betartása, a növénymaradványok megsemmisítése, és a vetőmagtáblák rendszeres szemlézése és minősítése. A vegetációs időben a betegségtünetek megjelenésekor kémiai védekezést is folytatni kell réztartalmú szerekkel, melyek kissé fitotoxikusak, de a fertőzéseket megakadályozzák.
 

Bab, Zöldbab