Petrezselyem
A petrezselyem hidegtűrő növény, mely a mélyrétegű tápanyagokban gazdag talajokban fejlődik a legszebben. A nincs elég mélyen megmunkálva a talaj a petrezselyem gyökerei görbék és elágazóak lesznek. A gyökérpetrezselyem fiatalabb gyümölcsfák alatt is jól éri magát, míg a metélőpetrezselyem a világos napos helyeket kedveli. A petrezselyem vízigényes növény, a vizet a mélyebb talajrétegből is feleszi. A legtöbb vizet a kezdeti fejlődésekor igényli.
A gyökérpetrezselyem márciustól vethető szabadföldbe. A vetéshez használhatunk közönséges vetőmagot ill. drazsírozott vetőmagot. A petrezselyem magvai nagyon aprók, csírázásuk vontatott. A talaj nedvességtartalmára kifejezetten érzékeny, ha nem elég nedves a talaj akár 4-5 hétig is elhúzódhat a csírázás. A drazsírozott vetőmagvakkal könnyebben lehet tartani a tőtávolságot, ezáltal a ritkító munka is elmarad. Közönséges vetőmag esetében sűrűbben kerülnek a magvak a magágyba ezáltal a kelést követően ritkítani szükséges. A gyökérpetrezselyem vetéséhez készítsünk vetőbarázdát, amely nem túl mély csupán 4-5 cm mély. A vetőbarázdát alaposan öntözzük be, majd szórjuk bele a magvakat. A tőtávolság ideális esetben 3-4 cm, míg a sortávolság 30 cm. A vetést követően gyengén tapossuk meg a talajt, ha száraz a tavasz hetente öntözzük meg. A metélőpetrezselyem márciustól szakaszosan egészen június elejéig vethető szabadföldbe, cserépe ill. konténerbe. A cserében előnevelt kis növényeket az előkészített ágyásba palántázhatjuk, vagy a cserépbe hagyva egész télen szedhető. Télen a lakásba világos helyen is kiválóan érzi magát.
A petrezselyemről elmondható, hogy közvetlenül nem szabad szervestrágyázni, a magas terméshozamot műtrágyával kell biztosítani, a megfelelő tápanyag ellátás javítja a beltartalmat és a tárolhatóságot, nem klórérzékeny.
Tartsuk teljesen gyommentesen a területet, amely gyomirtó híján kézierővel történik.
A leveles petrezselyem 10 illetve 15 mm-es vállátmérőben válik szedhetővé. Ez a korai júliusi szedés a friss piacra történő értékesítést részesíti előnyben. Augusztus után már a 20 és 25 mm-es vállátmérő az előírás. A petrezselyem szedhető kézzel és géppel. A lombnélküli petrezselymet szeptember és október hónapokban szedik.
Hűvös helyen tárolandó. A leveles petrezselyem zöldje egy hétig friss marad a hűtőben egy pohár vízben. A tárolás előtt nem érdemes megmosni a petrezselyem gyökereket. Homokban hűvös helyen egész télen eláll.
PASZTINÁK
A pasztinák a hidegtűrő növények közé sorolható. A lombja akár -2 °C-ot is kibír. A magvak csírázásához a 20 ° C az optimális, de már jóval kevesebb fokon is csírázásnak indul. A fiatalabb növények fejlődéséhez az ideális hőmérséklet 15 °C. Fényigénye a sárgarépával nagyjából megegyező, a gyenge árnyékot elviseli. Vízigénye nagy, különösen a csírázás időszakában igényel sok csapadékot, valamint fejlődéséhez is több vizet igényel, mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. A mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, melyek tápanyagban és humuszban gazdagok. Önmaga és más gyökérzöldségek után nem célszerű termeszteni a közös károsítók miatt. A kapás növények jó előveteményei lehetnek.
A pasztinák tápanyagigénye átlagosnak mondható, a szervestrágyázást meghálálja. A nitrogén és kálium igénye nagyobb, mint a foszforé, valamint magas a kalcium igénye is, körülbelül a nitrogénnel megegyező. Ősszel a foszfor teljes egészét szórjuk ki. Vetés előtt a tavaszi talajmunkát egybeköthetjük az indítótrágyázással. Ekkor kijuttathatjuk a kálium 1/4 részét, és a nitrogén 1/3 részét. Szem előtt kell tartanunk továbbá, hogy a pasztinákgyökér fejlődésének fő szakaszában érzékeny az egyenletes és harmonikus tápanyagellátásra.
A pasztinákot kora tavasszal vetjük, a talajt vetés előtt gondosan el kell munkálni. Fontos, hogy a terület gyommentes legyen, a talaj egyenletesen elmunkált és aprómorzsás, csak így javíthatunk a kelési arányokon az amúgy is nehezen csírázó magvaknál. A vetéshez 30-40 cm-es sortávolságot és 1-2 cm vetésmélységet alkalmazzunk. A magvak csírázása lassú, kedvező körülmények között is 14-15 napot vesz igénybe, más esetben egy hónapig is elhúzódhat.
Kelés után, ahogy a sorok kezdenek kirajzolódni érdemes megkapálni. Az ápolási munkák elengedhetetlen része az egyelés, amire 4-5 lombleveles korban kerül sor. Ezt az állapotot – ideális kelés esetén – a vetés után az 5-6. hét után érik el. Az egyelésnél a tőtávolságot úgy állítsuk be, hogy a két növény közötti tőtávolság körülbelül 10 cm legyen. Az egyelés után fejtrágyázás javasolt. A tenyészidőszak alatti legfontosabb ápolási munka a gyomirtás. A terület mindig legyen gyommentes, hiszen azok vizet és tápanyagot vehetnek el a termesztett növénytől.
A hazai termesztésben lévő fajtákat vetés után 160-180. napra takaríthatjuk be. A pasztinák a zellerhez hasonlóan nem érzékeny a hidegre, így késő őszig betakarítható.