Kerti kisokos - Sóska kultúra

A sóska ökológiai/környezeti igénye

A sóska őshonos, évelő növény. Három típusa ismert a tudomány számára: kerti vagy francia sóska, angolsóska és a mezei sóska. Hazánkban a kellemesen savanyú mezei sóskát termesztik. A sóska hőigénye mérsékelt, a magvak már 2-3 °C fokon már csíráznak. Csírázása lassú, vontatott. Optimális hőigénye 16 °C körül van. Fagyálló fajtái akár a mínusz 17 °C-ot is elviselik. A hóolvadást követően elsőként hajt ki zöldségnövényeink közül. A nagy meleg elősegíti a magszárképződést. A magszárat, ha eltávolítjuk továbbra is zsenge leveleket fog hajtani. A sóska nem különösebben fényigényes növény, azonban vízigénye nagy. Sok vizet kíván főleg csírázáskor. 

Agrotechnika

A vetés előtt a talajt kellőképpen lazítsuk fel és ősszel szervestrágyával készítsük elő, abban az esetben, ha tavaszi vetési időszakot választunk. Előveteményként kiválóan megfelel a borsó, korai répa, káposztafélék, uborka, dughagyma. Korán lekerülő előveteményt válasszunk. Tavasszal márciusban és áprilisban vetik, ősszel főként augusztus és szeptember hónapokban. A magot 30-40 cm sortávolságra 1-2 cm mélyen vetik. Hektáronként 1,6-2,6 kg-ot vetnek el. Évenként érdemes trágyázni és szükség szerint öntözni. A sóska ezzel a gyakorlattal 3-5 évig is folyamatosan szedhető lesz. A sóska várható terméshozama 7-9 t/ha. A szaporítását magokkal végzik. A magtermesztésre szánt növényeket is hasonlóképpen neveljük, mint a fogyasztásra szánt növényeket. A telepítés utáni első évben nem fogunk magot, csak a második évtől. A sóskamagok betakarítása június és július hónapokban történik. Az érett magvak fényes fekete színűek, míg a magtokok barna színűek. A magvak erősen peregnek, ezért a teljes érés időszakot nem célszerű megvárni, és a magszárak vágását a reggeli órákra kell időzíteni. A szabadföldi termesztésen kívül a sóskát hajtatóházakban is eredményesen lehet termeszteni. A sóska többnyire a fűtetlen fóliasátrak téli növénye. Fűtött fóliasátrakban más gazdaságilag magasabb potenciállal rendelkező növény helyett nem szokták vetni. A magágy-előkészítéskor figyelembe kell venni, hogy az apró, olajos magvak könnyen kimosódhatnak a talajból, ezért csak porhanyós gyommentes talajba szabad vetni és finom szemcseméretű szórófejjel öntözni. Elterjedt gyakorlat az előnevelt tövek ültetése a hajtatóházakba. A költségeken és a többletmunkán felül számolni kell a felszedett tövek gyökereinek károsodásával. A károsodott gyökérrel rendelkező tövek lassabban indulnak fejlődésnek. A hajtatóházakban a növények ápolása az öntözés, a szellőztetés és a terület gyommentesen tartása. Vízigénye a téli hónapokban igen csekély, elegendő számára a kéthetente történő 15-25 mm-es vízadagok. A páratartalom lehetőleg 70 - 80 % között legyen. A szedése hasonlóképpen a szabadföldi technológia esetében a tőről az idősebb leveleket szedjük le úgy, hogy a fiatal leveleket ne sértsük meg. 

A sóska tápanyagigénye

A tenyészidő alatt a folyamatosan nedves talajt és a párás körülményeket kedveli. A megfelelő számára a középkötött, mély termőrétegű talajok, amelyek jó vízgazdálkodással párosulnak. A közepes vagy enyhén savas pH-t kedveli. A talaj lúgosságára kifejezetten érzékeny, míg a tápanyagokra kevésbé. A talaj gazdag legyen nitrogénben és mikroelemek közül a magnézium és a vasigénye kiemelendő.  

A sóskára vonatkozó ápolási munkák

A terület gyommentesen tartása a legfontosabb ápolási munkák közé tartozik. A növényeket gyakran öntözzük.

A sóska betakarítása

A sóska betakarítását akkor végezzük, amikor a lomblevelei elérték a megfelelő nagyságot és kellőképpen megvastagodtak. Szedéskor a fiatal szívleveleket ne sértsük meg. A szedést kézimunkával végezzük, a leszedett termést hűtőszekrényben tároljuk. 

A sóska tárolása

A tárolásakor könnyen befülledhet, így jól szellőző hűvös helyre tegyük. A hűtőszekrényben néhány napig minőségkárosodás nélkül eltartható.