Az őszibarack termesztése szempontjából a legfontosabb tényező a hőmérséklet. Igen melegigényes, nyáron a 20 °C fölötti átlaghőmérséklet kedvező számára. A fagyra kifejezetten érzékeny, a rügyek -10 °C alatt elfagynak, -20 °C alatt pedig a vesszők is károsodhatnak. Pirosbimbós állapotban és virágzásban a -2-3 °C már jelentős károkat okoz. Csapadékigénye nem magas, de hőre és fényre annál igényesebb. Árnyékos, félárnyékos helyre nem érdemes gyümölcsöst telepítenünk. Az eredményes termesztéshez szükség lehet az öntözésre, mivel az évi vízigénye 600-700 mm körül mozog. A területet igyekezzünk úgy megválasztani, hogy az déli lejtésű dombvidéken legyen, szélvédett helyen. Az őszibarack jól alkalmazkodik a talajtípusokhoz, de fontos, hogy az jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag levegős talaj legyen, tehát a legkedvezőbb számára a laza középkötött talaj, melynek pH-ja 6,3-8,3 között van. A gyümölcsösök számára a legjobb elővetemények a kalászosok. Rossz elővetemény a gyep, illetve a lucerna, de nem ideális az sem, ha előtte több éven át parlagon hagyjuk a területet.
A gyomirtás elengedhetetlen, különösen a fiatal-, nem termő korban. Ezt mechanikusan kapával szabályozzuk, illetve tartsuk gyommentesen a koronacsurgó (lomb alatti rész) alatti területet. Mivel az őszibarack gyökerei levegőigényesek, a talajt időnként lazítsuk meg.
A gyümölcsfák nem igénylik annyira a gazdag tápanyagtartalmat, annál fontosabb azonban hogy mennyiségük egyenletes eloszlásban legyen. Szemrevételezéssel könnyen megállapíthatjuk, hogy a talaj megfelelő-e az őszibarack számára. Ha a talaj nem megfelelően sötét színű, nem eléggé morzsalékos, akkor indokolt lehet a szerves trágya kijuttatása. Fontos, hogy ne csak a sorokat trágyázzuk, hanem az egész területet. A trágyázáshoz csak megfelelően érett istállótrágyát használjunk, másként a benne lévő gyommagvak, rovarlárvák később jelentős kárt okozhatnak. Az almos istállótrágya átlagos érési ideje 24-30 hónap. Az őszibarack kálium igényes, majd ezt követi a nitrogén foszfor és a kalcium. Nagy mennyiségű kálium kijuttatásánál csökkenhet a kalcium felvehetősége. Az alaptrágyázás lényege a tartalékolás, ez biztosítja, hogy a legigényesebb időszakban elegendő legyen a tápanyag. Ekkor a foszfor és kálium műtrágyamennyiség nagyobb részét juttatjuk ki. A termésre pozitív hatással van a lombtrágyázás, mely serkentheti a tápanyagfelvételt, illetve javíthat a gyümölcs minőségén is. Rügyfakadáskor és szüret után tápanyagfeltöltés céljából érdemes kijuttatni, de a tenyészidőszakban kedvezően hat a gyümölcskötődésre a bór, a minőségre és a tárolhatóságra a kalcium, a fotoszintézisre a magnézium, a színeződésre pedig a kálium. A lombtrágyán keresztül kijuttatott mikroelemek gyorsabban és jobban fognak hasznosulni, mint a talajon keresztül.
Az őszibarack a mérsékelt övi gyümölcsfélék közé tartozik, szárazság tűrő ugyan, de ne várjuk meg míg a talaj kiszárad. Tartós szárazság esetén nem árthatunk az öntözéssel. Különösen a virágzás és a kötődés, valamint az érést megelőző időszakban lehet érzékeny a vízhiányra. Száraz nyár esetén szükség lehet egy télre felkészítő/feltöltő öntözésre, ami növelheti a fa télállóságát.
A gyümölcs szüretelése fajtától függően augusztusban történik. Az érés 7-14 napig is elhúzódhat, és a fán belül sem egyenletes ezért a szedést csak több menetben tudjuk kivitelezni. Az őszibarackot friss fogyasztásra, ha tehetjük egy rétegben rakjuk a tálcákra.
A szüret után növényvédelmi szempontból rendkívül fontos, hogy a fán fennmaradt gyümölcsmúmiákat és a fertőzött ágrészeket eltávolítsuk, hogy ez később ne lehessen fertőzési forrás, továbbá érdemes a lehullott leveleket összegyűjteni és megsemmisíteni.