Kerti kisokos - Káposzta kultúra

A káposzta ökológiai/környezeti igénye

A káposzta fényigényes növény a napos világos helyekre ültetve termeszthető sikeresen. A könnyen felmelegedő, tápanyagokban gazdag, jó vízellátású középkötött talajokat kedveli. Vízigényes növény. Az egyenletes vízellátást kedveli. Száraz időszakokban öntözés nélkül a káposztafej megrepedhet. 

Agrotechnika

Az őszi időszakban juttassunk ki foszfortartalmú trágyát, valamint a kálium 70%-át. Az ültetés előtt közvetlen starter trágyát alkalmazzunk. Ebben az időszakban kerüljön le a maradék káliummennyiség. A fejtrágyázások során juttathatunk ki nitrogént. Korai fajtáknál egynél többször ne alkalmazzunk fejtrágyázást. Őszi fajták esetében 2-3 alkalommal is meg lehet ismételni a fejtrágyázást. A fejes káposztát öntözetlen kombinált szántóföldi vetésforgóban termesztik. Jó előveteményei közé tartoznak a hüvelyesek, a burgonya, a paprika és az őszi gabona, míg rossz előveteményei a kukorica, a kender, a cukorrépa és a zeller. Az öntözött zöldséges vetésforgóban a frissen istállótrágyázott szakaszba kerüljön. Lehet helyrevetéssel és palántázással is termeszteni. A helyrevetés esetében 1,5-2 cm mélyre vessük a magokat, a kelésre 8.-12. napon lehet számítani. A palántanevelés ideje nem hosszú. A magvakat az ágyásban egymástól ritkán vessük, ekkor érhetünk el a legtöbb egészséges jól fejlődött palántát. A káposzta ültetése március végétől július elejéig kerülhet sor. Az ültetés kézzel és géppel végezhető. A palánták jól fejlődött gyökérzettel rendelkezzenek. A kis gyökérzettel rendelkező palánták csak a jól előkészített talajon erednek meg. 

A káposzta tápanyagigénye

Tápanyagigényes növény. A makroelemek közül a nitrogénre van a legnagyobb szükséges, azonban túlzásokba sem szabad esni. Tápanyagigényét a legegyszerűbben műtrágya és istállótrágya együttes alkalmazásával lehet kielégíteni a legjobban.  A túlzott nitrogénellátottság miatt a fejek tárolhatósága romlik és szegényesebb lesz a beltartalmi értékük. 

A káposztára vonatkozó ápolási munkák

A kelést, illetve ültetést követő 2-4 héttel az első talajporhanyítást végezzük el. A 4-8 cm mély talajlazításra csak addig kerüljön sor, ameddig ez a folyamat a növények károsítása nélkül folytatható. Rövid tenyészidejű fajtákat 4-5 alkalommal, míg a hosszabb tenyészidejű fajtákat többször érdemes locsolni. Nyáron átlagosan 8-10 naponta. Rendszeresen kapáljunk. A káposzta habitusa alapján a nyár folyamán folyamatosan javuló gyomelnyomóképességgel rendelkezik. A talaj oxigénnel való ellátottsága jót tesz a növények fejlődésének. A növények védelme fontos ápolási munka. 

A korallvirág betakarítása

Az ültetés utáni 55-150 nappal esedékes. A technológia függvényéven változhat a betakarítás időpontja. Korai termesztésben hetente esedékes a szedés. Az egész állomány 2-3 szedés alkalmával lekerül a területről. A kései fajtákat általában 2 menetben takarítjuk be, 10-20 napos eltéréssel. A káposztát általában kézzel szedik, de ipari feldolgozás céljára géppel is betakarítható. Szedéskor ügyeljünk a sérülések elkerülésére. A közhiedelemmel ellentétben a káposzta nem dobálható vagy gurítható, ebben az esetben könnyen felrepedhet a fej. 

A korallvirág tárolása

A korai káposztákat csak frissen lehet felhasználni. Csak a hosszú tenyészidejű fajtákat tároljuk, amelyeknek magas a szárazanyagtartalmuk. A nedves évjáratban termelt káposzták több nedvességet tárolnak a fejekben ezáltal könnyebben romlanak. A káposzta sokféleképpen tárolható, lehet savanyítani, konzerválni vagy prizmában frissen tárolni. Sérült, repedt fejű káposzták tárolásra alkalmatlanok. Friss tárolásakor a páratartalom 85 % körüli, míg a hőmérséklet 4 °C legyen.