Kerti kisokos - Borsó kultúra

A borsó ökológiai/környezeti igénye

A borsó számára a legkedvezőbb talajtípus a löszön kialakult meszes vagy mészlepedékes csernozjom, illetve a termesztésére alkalmas lehet még a homokos vályogtalaj. A borsó a mérsékelt égövben termeszthető a legeredményesebben. Vízigénye a tenyészidőtől függően 380-420 mm között változik. A csírázáshoz szükséges hőmérséklet 3-6 °C. Hőösszegigénye szintén tenyészidőszaktól függően 1300-1600 °C. A borsó önmaga-, és más pillangós növény után négy évig nem vethető. Előveteményre kevésbé érzékeny, viszont más növények számára kitűnő elővetemény pl.: búza.

A borsó tápanyagigénye

  A borsó pillangós növény így gyökerükön megtalálhatók az ún. Rhizobium baktériumok melyeknek szerepe, hogy megkötik a nitrogént a talajból. Ezek azonban nem fedezik az szükséges nitrogén mennyiséget, így utánpótlásra van szükség. A nitrogén műtrágyát minden esetben a magágy készítésével dolgozzuk be, a foszfor és kálium műtrágyák teljes egészét az őszi szántással. A makroelemek közül kiemelhető még a kalcium jelentősége. A mésztrágyát szántás után kell a talaj felületre kiszórni, hogy a csapadék bemossa a talajba. Mikroelemek közül a mangán, molibdén és a bór hiányára lehet érzékeny.

Agrotechnika

 A borsó vetési ideje márciusban van, amint a tél elmúltával rá lehet menni a talajra. A vetőmag mennyiség termesztési céltól és fajta típusától, annak érési idejétől függően lehet 200-320 kg/ha. A vetés sortávolsága vetőgép típusától függően 12 illetve 15,4 cm, a vetés mélység pedig 7-8 cm. A kelés időszakában a talaj cserepesedése ellen használhatunk hengert illetve könnyű boronát, utóbbi a mechanikai gyomirtásra is kitűnően megfelel. A betakarítás június végétől július közepéig tart.

Kórokozók/kártevők

A borsó kiemelt jelentőséggel bíró kórokozói közé tartozik a borsó lisztharmat, borsó peronoszpóra, borsó ragya és a fuzáriumos hervadás.
A borsó fontosabb kártevői közé sorolhatók a talajban élő mocskos pajorok, a kelés után károsító csipkézőbarkók, a zöld részeket károsító szívó kártevők pl.: tripszek, levéltetvek, és a termést károsító akácmoly illetve borsómoly lárvája. 

Növényvédelem

A borsó fuzárium a talajból fertőz, ezért a betegség elleni védekezés legfontosabb szabálya az egészséges vetőmag használata valamint a vetésváltás szigorú betartása.
A kelés után megjelenő szikleveleket károsító csipkézőbarkók ellen kitűnően lehet védekezni a piretroid hatóanyagú készítményekkel pl.: lambda cihalotrin, alfa-cipermetrin. 
A peronoszpóra és ragyafélék ellen kezdeti időszakban védekezhetünk résztartalmú szerekkel melyeknek másodlagos baktericid hatása is ismert, továbbá használhatunk rézpótló és szisztémikus hatóanyaggal kombinált készítményeket pl.: tebukonazol, mefenoxam, mankoceb.
Lisztharmat elleni védekezéskor a kén tartalmú szerek jöhetnek szóba, egyéb levélbetegségek (rozsda, ragya) megjelenésekor pedig tebukonazol és azoxistrobin hatóanyagú szerek.
Májustól a levéltetvek betelepedése és felszaporodása ellen tiametoxam, és béta-ciflutrin hatóanyagú készítményekkel tudunk védekezni. 
Virágzás időszakában az akácmoly és a borsómoly ellen tudunk védekezni alfa-cipermetrin vagy béta-ciflutrin hatóanyagot tartalmazó készítményekkel.