A levendula gondozása és metszése

Milyen helyet kedvel a kertben a levendula?

Köztudott, hogy a levendula nemcsak eltűri, hanem igényli is a napfényes és meleg fekvést, tehát helyét érdemes úgy megválasztani, hogy a nap folyamán minél tovább élvezhesse a nap sugarait. Déli fekvésű és szélvédett területen kiváltképp jól érzi magát a levendula. Közeg szempontjából leginkább a laza, nem túlzottan kötött és meszes talajokat kedveli. Az ültetés előtt, mint minden más növényfaj esetében ajánlatos a talajt számára meglazítani, a gyomokat is eltávolítani. Nem kifejezetten tápanyagigényes növényfaj, így komposzttal, trágyával, műtrágyával sem kell ültetése előtt ellátnunk egyedeit.

Hogyan öntözzük a levendulát?

A levendula nemcsak a napsütést és a meleget, hanem a szárazságot is jól tűri. Az ültetést követő időszakban természetesen fiatal példányainak begyökeresedéséhez megfelelő vízre szüksége van, de idősebb korban már mérsékelt vízellátás mellett fejlődnek a legszebben. A túlöntözést a levendula nagyon nehezen viseli, ezért öntözését csak a szélsőségesen száraz periódusokra érdemes korlátozni, túlzott vízellátását pedig mindenképp kerülni. A túlöntözés hatására, mely főként edényben történő nevelés esetében következik be, gyökerei rothadásnak indulhatnak, ezért az edény alján megálló esővizet is érdemes eltávolítani. 

Hogyan és mikor kell a levendulát metszeni?

A levendula virágait miden évben, elvirágzás után, még magjainak érése előtt érdemes lemetszeni. Ez azt jelenti, hogy a virágzatokat még azok elnyílása előtt kell levágni. A növény tehát energiáját már nem fogja magjainak kinevelésére fordítani, így akár egy későbbi, második virágzásba is belekezdhet. A másodvirágzás esetében azonban már olyan jelentős mértékű virágzatra, mint amellyel nyáron megajándékozott minket levendula bokrunk, már nem számíthatunk. A virágzatok minden esetben a virágzati szárral együtt távolítsuk el, kb. a levelek magasságában. Az őszi időszakban, az esetlegesen bekövetkezett másodvirágzás után, ugyanígy járjunk el a virágzatok eltávolítását illetően.

A levendulákat, ha nem is minden évben, de legalább háromévente érdemesebb nagyobb volumenű ún. ifjító metszésben részesíteni. A metszés által elkerülhető ugyanis a növények felkopaszodása, virágzatai számának fokozatos lecsökkenése. A nagyobb mértékű metszést minden esetben érdemes tavaszra hagyni, hiszen az ősszel, tél előtt végzett beavatkozás hatására megnő a növények fagyérzékenysége. A metszés során először az elszáradt előző évi hajtásokat kell kimetszeni, amikor már láthatók az éves friss új hajtások a bokrok tövében. Fiatal példányoknál ezek a hajtások tőből is kivághatók, amennyiben azok még nem fásodtak el, de az idősebbek esetében csak a fás részig érdemes eltávolítani azokat. A fás részeket pedig csak akkor kell csak eltávolítani, amennyiben azok szárazak, vagyis már elhaltak.