Kerti kisokos - Burgonya kultúra

Válassz kultúrát vagy termékcsaládot a kereséshez

A burgonya környezeti igénye

A burgonya a laza és a középkötött talajokat kedveli a legjobban, különösen, ha a talaj hő-, és vízgazdálkodása is kiegyenlített, jól levegőzött, valamint gyengén savanyú vagy semleges kémhatású. A talajtípusok közül a legjobbak a humuszos homoktalajok, a csernozjom jellegű homokok, a könnyebb barna erdő-, és lazább öntéstalajok. A burgonya a csapadékos mérsékelten meleg vidékek növénye. Vízigényét a hazai csapadék csak részben fedezi, a hiányzó csapadékmennyiséget öntözéssel tudjuk kiegészíteni. A tenyészidőszakban a burgonya vízigénye 500-600 mm ezen belül június-júliusban a legnagyobb, kb. 300-350 mm. Hazánk éghajlata miatt májustól augusztusig kb. 200-300 mm vizet kell öntözéssel pótolni. Nem kifejezetten hőigényes növény, azonban az alacsony hőmérsékleten a kelés elhúzódhat, a gumók nem hajtanak ki (indokolt lehet a gumók előhajtatása), állományban pedig 1-2 °C-on a levelek megbarnulnak, megfagynak. A burgonyának a legjobb előveteményei lehetnek a kalászosok, a repce, az olajretek és a hüvelyesek, esetleg bab, borsó. Figyelembe kell vennünk, hogy önmaga után 4 évig nem ültethető, valamint sem elő-, sem utóveteményként nem érdemes termesztenünk a burgonya-félék családjába tartozó növényt, mert ez különböző növény-egészségügyi problémákat vonhat maga után.

Agrotechnika

A burgonya ültetés optimális időpontja március vége, április közepe, előhajtatott gumó esetén már március közepén meg lehet kezdeni az ültetést. Az ültetés mélysége 1-4 cm mélyre történjen laza, aprómorzsás talajba, az alkalmazott sortávolság 70-75 cm a tőtávolság pedig 18-40 cm között változhat. Az ültetés után kapával kell kialakítanunk a primer bakhátat, ami kb. 5-8 cm-es földréteggel takarja be a gumókat. A későbbiekben pedig következhet a második töltögetés az ún. szekunder bakhát, amit úgy kell kialakítanunk. hogy az egyenletes legyen, minden irányból azonos mennyiségű talaj fedje a gumókat, mintegy 26-30 centiméter magasan.

A burgonya tápanyagigénye

Az makroelemek közül a nitrogén gyakorolja a legnagyobb hatást a növény hormonrendszerére és a gumósodást-, és levélöregedést befolyásoló hormonokra. A szárazanyag felhalmozódás és az ehhez szükséges tápanyagfelvétel a gumónövekedés szakaszában van június-július környékén. A burgonya minőségét a kálium-szulfát műtrágya előnyösen befolyásolja, továbbá termésnövelő hatása lehet a magnéziumnak is.

A burgonyára vonatkozó ápolási munkák

A végleges bakhátak kialakítása során az addig kikelt gyomok elpusztulnak, a bakhát tetején kikelt gyomok nagyobb gondot okozhatnak, ezeket kelés után 4-5 héten már a jó gyomelnyomó burgonya sem tudja visszaszorítani. A sorközöket és a bakhátakat egyaránt kapáljuk, gazoljuk. Mivel a burgonya vízigényes növény, ügyelnünk kell a megfelelő fejlődési periódusokban való egyenletes vízellátásra. Ha a kelést követően szárazság van, meglehet kezdeni az öntözést. A legnagyobb vízigénye a bimbózás kezdetétől a gumófejlődésig van. Nagy szárazság után ne juttassunk ki hirtelen nagy öntözővíz mennyiséget, mert ez a gumók felrepedését okozhatja. Az öntözés és különböző ápolási munkák után ahol szükséges, ott töltögessük vissza a bakhátakon a földet. Amennyiben a burgonya fénnyel érintkezik, a gumóban a solanin felhalmozódik, ezáltal romlik az íze, nem lesz alkalmas a fogyasztásra.

A burgonya betakarítása

A gumó érésének jele lehet, ha a levél és a szár természetes érési folyamatként elszáradt, a szár könnyen felhúzható, illetve a gumó héja parásodott. A lombot a betakarítás előtt távolítsuk el, kaszáljuk le, majd semmisítsük meg, hogy a későbbiekben ne legyen fertőzési forrás. A felszedésnél ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, így a tárolás biztonságosabb minőségromlás nélkül.